Mielőtt rátérnék a japán nyelvre, itt is hangsúlyozom, amit már a blog nagy részén már megtettem: a japán az egyetlen nyelv, amelyet nem a leckék készítésével egy időben tanulok én is!

Írás, kiejtés, átírás
A japán írásrendszer (a számokon és a latin betűkön kívül) három írásfajtát használ: a hiraganát, a katakanát és a kanjit. Az első kettő egy fonetikus rendszer, akárcsak a latin betűk, bár az írásjegyek nem csak egy hangot jelölnek, hiszen szótagírás. A kanji pedig a kínai nyelvből kölcsönzött 'hieroglifákat' takarja - a kanjik leírásakor a szó hangzása, kiejtése nincs benne az írásjegyben, csak a jelentése. Jelenleg elméletileg, hivatalosan 2136 kanjit használnak a hétköznapokban (gyakorlatilag ennél egy kicsit többet). De először lássuk a hiraganát!

A hiragana
A hiraganát és a japán nyelv kiejtését egyszerre fogom bemutatni, erre pedig legkönnyebben egy táblázat alkalmas. Szerencsére a japán kiejtés egy magyar embernek rettentő könnyű, az egyetlen idegen hang a W, amit pedig ismerünk az angolból.

A táblázatban a hiragana előtt nagy betűvel szerepel az írásjegy latin betűs átírása, a zárójeles kicsi betűk pedig magyar kiejtéssel. Az első a Hepburn átírás. Ha átírásra van szükség, NE a magyarosat használjuk, hanem a Hepburn átírást, hiszen egyrészt gépelni is így kell, másrészt a japánok is azt használják. Íme a táblázat:

A I U E O
-
A (a)

I (i)

U (u)

E (e)

O (o)
K
KA (ka)

KI (ki)

KU (ku)

KE (ke)

KO (ko)
S
SA (sza)

SHI (si)

SU (szu)

SE (sze)

SO (szo)
T
TA (ta)

CHI (csi)

TSU (cu)

TE (te)

TO (to)
N
NA (na)

NI (ni)

NU (nu)

NE (ne)

NO (no)
H
HA (ha)

HI (hi)

FU (fu)

HE (he)

HO (ho)
M
MA (ma)

MI (mi)

MU (mu)

ME (me)

MO (mo)
Y
YA (ja)

YU (ju)

YO (jo)
R
RA (ra)

RI (ri)

RU (ru)

RE (re)

RO (ro)
W
WA (va)

WO (wo/o)


Van még egy 'bónuszhang', az N (n), amely így néz ki: ん.
Figyeljünk oda a vastagon jelölt hiraganákra, mert a kiejtésük nem az, amire a táblázat alapján számítanánk!
Az R-sorra még figyeljünk oda! Nem pörög annyira a japán R, mint a magyar, inkább csak egyszer. Az a hang eléggé hasonlít az L-betűre, ezért van az, hogy a japánok nem tudnak különbséget tenni a két betű között :)

De nem ennyi az összes japán hang. Vannak ugyanis további ékezetes hiraganák:

A I U E O
G
GA (ga)

GI (gi)

GU (gu)

GE (ge)

GO (go)
Z
ZA (za)

JI (dzsi)

ZU (zu)

ZE (ze)

ZO (zo)
D
DA (da)

JI (dzsi)

ZU (zu)

DE (de)

DO (do)
B
BA (ba)

BI (bi)

BU (bu)

BE (be)

BO (bo)
P
PA (pa)

PI (pi)

PU (pu)

PE (pe)

PO (po)


Megjegyzés: a ぢ és づ nem elírás, valóban ugyanazok, mint az egy sorral feljebb levő társuk! Azonban csak ritka esetben használjuk őket...
De még mindig nincs vége, hiszen vannak összetett hiraganák! Egymáshoz lehet tapasztani az I-oszlop majdnem összes tagját, és a Y-sor három hiraganáját (bár ekkor kisebben kell őket írni). Így más kiejtéseket kapunk. Nézzük!

きゃ
KYA (kja)
きゅ
KYU (kju)
きょ
KYO (kjo)
しゃ
SHA (sa)
しゅ
SHU (su)
しょ
SHO (so)
ちゃ
CHA (csa)
ちゅ
CHU (csu)
ちょ
CHO (cso)
にゃ
NYA (nja)
にゅ
NYU (nju)
にょ
NYO (njo)
ひゃ
HYA (hja)
ひゅ
HYU (hju)
ひょ
HYO (hjo)
みゃ
MYA (mja)
みゅ
MYU (mju)
みょ
MYO (mjo)
りゃ
RYA (rja)
りゅ
RYU (rju)
りょ
RYO (rjo)
ぎゃ
GYA (gja)
ぎゅ
GYU (gju)
ぎょ
GYO (gjo)
じゃ
JA (dzsa)
じゅ
JU (dzsu)
じょ
JO (dzso)
びゃ
BYA (bja)
びゅ
BYU (bju)
びょ
BYO (bjo)
ぴゃ
PYA (pja)
ぴゅ
PYU (pju)
ぴょ
PYO (pjo)

 
Ne tévesszük össze pláne a N, G és J sornál a kiejtést és az átírást! Kicsit zavaró, hogy magyarul ez más hang, de ne keverjük össze!

Még mindig nem végeztünk, mert mi van, ha hosszan kell valamit ejteni? Nézzük először a magánhangzókat!

Az A, I és U oszloppal könnyebb a dolgunk, hiszen egyszerűen a hiragana után írunk még egy あ A, い I vagy う U hiraganát. Így a かあ az AA (kiejtést már nem írok, csak Hepburn átírást!), a さあ SAA, az いい II, a ぎい GII, a ふう FUU, és a りゅう pedig RYUU.

És mi van, ha E vagy O oszlopos hiraganát akarunk nyújtani? Egy kis komplikáció.
Egy E-oszlopos magánhangzó nyújtása esetén a hiragana után egy bónusz い I hiragana jön. Így lesz a れい REE és a てい TEE.
Egy O-oszlopos magánhangzó nyújtásához pedig egy bónusz う U hiraganára van szükség. Így lesz a のう NOO és a ちょう CHOO.

Igazából végig csúsztattam egy kicsit. Az átírásban, ha a magánhangzó hosszú, többnyire egy lapos ékezetet használunk, mint az Ō esetében. Tehát a ちょう átírva CHŌ. Azonban pl. az E-sort már nem szokás így írni. De ez részletkérdés, a hiragana és a nyújtási szabály a lényeg.

Na és a mássalhangzó nyújtás? Olyan is lehet, ilyen esetben a hiragana elé kell tenni egy kicsi つ-t. Olyankor nem kell kiolvasni, egyszerűen hosszan mondjuk a mássalhangzót.

Lássunk egy szót gyakorlatban, ahol mindkét féle nyújtás van, pl. a がっこう - gakkō.

Nézzünk egy mondatot! Hogy mit jelentenek, egyelőre mindegy, csak az átírás és a szabályok kedvéért:

かんばつ、みんぞくふんそう、ぞうげ もくてき の らんかく など により せいそくすう は げんしょう している。
Kanbatsu, minzokufunsō, zōge mokutekui no rankaku nado niyori seisokusū ha genshō shiteiru.

 

A bejegyzés trackback címe:

https://tanuljunknyelveket.blog.hu/api/trackback/id/tr376396245

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

álfirkász · http://narancsosliba.blog.hu/ 2014.07.01. 17:23:20

Kíváncsiság: nulla tudással, ezt, amit itt leírtál, mennyi idő alatt illene megtanulni?

Perdition 2014.07.01. 17:34:33

Elkezdeni a legnehezebb, nekem 4-5 napig tartott, amíg minden megvolt. De akkor is érdemes tovább menni, ha az elején nem tud az ember még fejbentartani minden szabályt, a gyakorlatban gyorsabban rögzül!

álfirkász · http://narancsosliba.blog.hu/ 2014.07.01. 17:54:36

@Perdition: akkor én bele sem kezdek. Egyetlen sort sem bírtam megjegyezni belőle. :)
(Belenézve a többi posztba: a kínai nem függőlegesen ír? )

Perdition 2014.07.01. 18:03:06

Ne add fel! Nekem a legjobb taktika az, ha leírom (minden ami a blogon van, először egy füzetbe írom le), sokat segít a megjegyzésben és a 'rájövésben'. Annyira nem bonyolult, de elsőre nagyon annak tűnhet. De mégis, ha ezek megvannak, máris tud az ember japánul olvasni! :)
A kínai írást (és mivel a japán onnan ered, ezért a japánt is) lehet vízszintesen is és függőlegesen is írni - de ez utóbbi esetben jobbról balra. A kínaiakat már nem nagyon látom, hogy függőlegesen írnának, és Japánban is többnyire csak könyvek készülnek így.
süti beállítások módosítása