Japán - 2.: mondat
2014.07.07. 17:00
Mivel később a ragozáshoz elengedhetetlen, hogy a hiraganát (és a katakanát) megtanuljuk, már most sem írok át semmit latin betűkre. Jobban jár mindenki, ha mielőtt a kettes leckére lépne, legalább a hiraganát megtanulná!
A japán mondat
Vegyünk először csak szavakat. Három szó: がくせい - tanuló, にほんご - japán nyelv, じゅうじはん fél12.
Ha más nyelven csak ennyit mondunk mondjuk egy kérdésre, általában elég. Pl. Mi a foglalkozásod? Tanuló. Mit tanulsz? Japán nyelvet. (Hopp, nekünk van egy tárgy ragunk, így nem szép a példa...). Mennyi az idő? Fél12.
A japán nyelvben ez nem elég, még egy rövid válaszra sem, mert nem mondat. Hát csináljunk belőle mondatot!
がくせいです。にほんごです。じゅうじはんです。
Egy egészséges mondat végén mindig ott van a です szócska. (Kivéve amikor nem, de erről később.) Két dolgot érdemes még megfigyelni: a pont egy kicsit lyukas, és nincs szóköz. És még valami: a です kiejtés közben furán hallatszik ("desz" a "deszu" helyett). Lesz még egy-két ilyen szó, de nem túl sok.
Ezek a japánul megfogalmazható legrövidebb mondatok. Mi van akkor, ha ennél összetettebb dolgot akarunk mondani?
Téma jelölő
Ha azt szeretném mondani, hogy 'a szakom japán nyelv', ahhoz új dolog jön: a téma jelölő. A világon csak két nyelvben fordul elő, a koreaiban és a japánban. Szokatlan, de igen egyszerű dolgot csinál: megjelöli a mondat témáját. Ami előtte van, az a téma, ami pedig utána, az maga az információ. Lássuk a példát:
せんもんはにほんごです。
Mi van a szakkal? Az, hogy japán nyelv. Ami a szakot illeti, az a japán nyelv. (Eredetileg azt írtam, hogy a szakom japán nyelv - az, hogy kié, az a japán mondatban hiányzik!)
Itt van egy kiejtési kivétel. (Kivételből nagyon kevés van a japán nyelvben, ilyen kiejtési kivételből összesen három. Sajnos itt a legelején már el is kell lőni az elsőt.) Ha megtanulta mindenki a hiraganát, tudja, hogy a はhangértéke 'ha'. Nos, ez így van, de nem akkor, ha a は éppen téma jelölő. Akkor ugyanis minden esetben 'wa'!
Így a fenti mondat: senmon wa nihongo desu!
Nézzünk egy másikat... Kobayashi egy tanár.
こばやしさんはせんせいです。
Mi van Kobayashival? Tanár. Ami Kobayashit illeti, egy tanár.
Talán tudják egy páran, hogy japánul a nevek után ki illik tenni, hogy さん. Minden esetben. Kivéve ha te magad a saját nevedet mondod, akkor épp hogy nem illik.
Legyen egy harmadik is... remélem mindenki túl van a katakanán is! Anna amerikai.
アンナさんはアメリカじんです。
Mi van Annával? Az, hogy amerikai.
Kanjik
Tény: a japán nyelvben bizony használják is a kanjikat. Sok nyelvkönyv sokáig nem használja egyáltalán, de szerintem ez nem helyes út. És amúgy is, mi van azzal, aki kínaiul tanul?
Ezért az egyszerűbb VAGY nagyon gyakori kanjikat már most, a legelején előveszem. Nézzük a legutolsó példamondatot, hiszen abban így mindhárom írásmód jelen van!
アンナさんはアメリカ人です。
A 人 írásjegybe nincs meg az, hogy úgy kell felolvasni, hogy じん, de az igen, hogy azt jelenti: 'ember'.
Egy fontos megjegyzésem van, mielőtt tovább mennénk. Sajnos a japán nyelv esetében van egy igen nagy nehézségi faktor... Mégpedig az, hogy ha rámutatsz egy emberre, akkor nem mondhatod azt, hogy じんです。, mert a じん szót önmagában nem használják! Még mielőtt nagyon megkutyulok mindenkit, nézzük átláthatóbban:
- ha egy szó nem önmagában áll, hanem a fentihez hasonló szóösszetételben, akkor a kínaias (on) olvasatot használjuk, a 人 kanji esetében ez a じん
- ha egy szó önmagában áll, akkor használjuk a japános (kun) olvasatot, ami a 人 kanji esetében a ひと.
Tehát, ki áll ott? 人です。ひとです。
Milyen nemzetiségű? アメリカ人です。アメリカじんです。
Senkit nem akartam ezzel összekeverni, de egy tanulságot érdemes leszűrni: a japán nyelvben életveszélyes úgy tanulni a szavakat, hogy ひと = ember!
Nézzük a többi mondatot is a fontos kanjikkal:
学生です。
日本語です。
せんもんは日本語です。
こばざしさんは先生です。
A kanjik tanulásának egy módja a furigana használata, amit azonban sajnos itt a blogon nem tudok alkalmazni. A furigana azt jelenti, hogy a kanjik fölé kicsiben odaírjuk a szót hiraganával/katakanával is.
Ennek hiányában minden lecke végén így fog kinézni a szólista: (természetesen a következő leckékben már számítok ezeknek a tudására)
学生・がくせい・tanuló
日本語・にほんご・japán nyelv
じゅうじはん・fél12
せんもん・szak
先生・せんせいtanár・
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.