Kínai - 13/1: új szavak

2019.02.01. 21:00

Párbeszéd.

王小云:林娜,你怎么样?忙不忙?
林娜:我今天很忙。
王小云:明天上午你有没有课?
林娜:明天是星期几?
王小云:明天是星期四。
林娜:我上午,下午都有课。
王小云:你星期日有时间吗?
林娜:星期日是几号?
王小云:星期日是二十七号,是宋华的生日。
林娜:是吗?他今年多大?
王小云:宋华一九八二年十月二十七日出生,属狗。他今年二十岁。
林娜:他是哪儿人?
王小云:他是北京人。他爸爸,妈妈都在北京。星期日下午我们有一个聚会祝贺他的生日。力波,大为都去,你参加不参加?
林娜:太好了!我当然参加。中国人生日吃蛋糕吗?
王小云:吃蛋糕。
林娜:我买一个大蛋糕,好吗?
王小云:好啊。我买两瓶红葡萄酒。

Nézzük egyenként!

林娜,你怎么样?忙不忙?
A 你怎么样/你怎麼樣 nǐ zěnme yàng egy kifejezés: "hogy vagy?". A második fele könnyű: 'elfoglalt vagy?'

我今天很忙。
'Most nagyon (elfoglalt vagyok).'

明天上午你有没有课?
A 上午 shàngwǔ a reggel vagy délelőtt, a 课/ pedig (tan)óra. Tehát: 'holnap reggel van órád?'

明天是星期几?
'Holnap milyen nap van?' A hét napjai: 星期 xīngqí

明天是星期四
'(Holnap) csütörtök (van).

我上午,下午都有课。
'Délelőtt is, és délután is van órám.'

星期日有时间吗?
'Vasárnap van időd?'

星期日是几号?
'Vasárnap hanyadika lesz?' 号/ hào szó szerint 'szám'. Nagyon nincs képben a lány, de legalább mi tanulunk.

星期日是二十七号,是宋华的生日。
'Vasárnap 27-e lesz, 宋华-nak a születésnapja.' 生日 shēngrì - születésnap

是吗?他今年多大?
'Tényleg? Hány éves (lesz) idén?' Vagyis szó szerint 'milyen nagy lesz' :)

宋华一九八二年十月二十七日出生,属狗。
'1982 október 27-én született a kutya évében.' 属/屬 shǔ - tartozni valahová, ebben az esetben valaminek az évében születni.

他今年二十岁。
Idén húsz éves (lesz). (Sosem mondtam, hogy mai anyagból tanulok......)

他是哪儿人?
'Hol született?' Mármint 宋华. Ha a kérdés az lett volna, hogy 'milyen nemzetiségű', akkor az 哪国人 lett volna.

他是北京人。
'Pekingben született.'

他爸爸,妈妈都在北京。
'Az apukája és az anyukája is (mind) Pekingben vannak.'

星期日下午我们有一个聚会祝贺他的生日。
'Vasárnap délelőtt partit rendezünk neki, hogy gratuláljunk a szülinapjához.' 聚会/聚會 jùhuì - parti, összejövetel, 祝贺/祝賀 zhùhè - gratulálni.

力波,大为都去,你参加不参加?
'力波 és 大为 is mennek, te tudsz jönni?' 参加/參加 cānjiā - szó szerint 'rész venni'.

太好了!我当然参加。
Az első mondat egy kifejezés: 'Nagyon jó!' Utána könnyű: 'Természetesen tudok menni.'

中国人生日吃蛋糕吗?
chī - enni, 蛋糕 dàngāo - torta. Kissé megkavaró lehet itt a viszonyok jelölésének hiánya, de gondolkozzunk egyszerűen: 'A kínai szülinapokon szokás tortát enni?'

吃蛋糕。
'Szokás'. ...lenne egy jó fordítás, de az van szó szerint odaírva, hogy 'eszünk tortát'.

我买一个大蛋糕,好吗?
买/買 mǎi - venni. 'Veszek egy tortát, rendben?'

好啊。我买两瓶红葡萄酒。
'Rendben. Én (pedig) veszek két (üveg) vörösbort.' A 瓶 píng az üvegpalackok számlálószava, de mi is azt mondjuk, hogy 'két üveg'. A 红葡萄酒/紅葡萄酒 hóng pútáojiǔ lenne a 'vörösbor', szó szerint: 红 - piros, 葡萄 - szőlő, 酒 - alkohol.

Kérdés
Lehet a szokásos da li formát használni, amit a lenni rövid alakja követ, vagy a hosszú formát + li. Nézzük:

Da li ste dobro putovali? - Jól utaztál?
Jeste li dobili moje pismo? - Megkaptad a levelemet?

Tagadás
Csak a lenni-vel kell foglalkozni:

Nisam dobio vaše pismo. - Nem kaptam meg a leveledet.

Nem használják tagadásnál a rövid alakot, ezért többnyire előre kerül:

Dobio sam vaše pismo.
Nisam dobio vaše pismo.

Befejezett vagy sem?
Indoeurópai nyelvek szeretik jelölni a befejezettséget, és ez a szerbbel sincs másképp. Azonban míg az angolnak egy (több) külön igeideje van rá, a szerbnél (és más szláv nyelveknél) ez kicsit másképp működik: külön szavuk van rá, azaz minden igének van egy befejezett párja. Az inni lesz az a szó, amit először fogok használni a példákban, ezek a piti és popiti párok.

Pili su kafu i razgovarali. - (Ők) kávét ittak és beszélgettek. (Mindkettőt egyszerre.)
Popili su kafu  i krenuli. - (Ők) kávét ittak és elmentek. (Miután befejezték a kávéjukat.)

Mindkét esetben a főnévi igenevet használtuk, ami után a lenni megfelelő darabja következett. Nézzünk még egyet:

Pij mleko. - Igyál tejet.
Popij mleko. - Idd meg a tejedet.

Egyéb idők...
A szerb szó az órára (idő): sat. Szükség lesz még az egyes genitívuszra (sata) és a többes genitívuszra (sati). És hogy mikor melyiket használjuk? A számoknál megtanult szabályok érvényesek. :) Tehát:

jedan sat, dva sata, tri sata, četiri sata, pet sati, šest sati, stb.

Nézzük a perceket...

1.05 - Jedan (sat) i pet (minuta). - Szerbül sem szokás mindent kimondani.
2.10 - Dva i deset
3.15 - Tri i petnaest
4.20 - Četiri i dvadeset
5.25 - Pet i dvadeset pet
6.30 - Pola sedam
6.35 - Dvadeset pet do sedam
7.40 - Dvadeset do osam
8.45 - Petnaest do devet
9.50 - Deset do deset
10.55 - Pet do jednaest

Nem mellesleg ugyanúgy a 24 órás formátumot használják, mint mi.

Koliko je sati? - Mennyi az idő?
Sada je pet i petnaest. - (Most) negyed 6 (van).
Sadaje oko pola šest. - Nagyjából fél 6.

U koliko sati ...? - Mikor ...?
U petnaest do šest. - Háromnegyed 6-kor.
Oko petnaest do šest. - Nagyjából háromnegyed 6-kor. (Nincs u!)
Od šest do pola sedam. - 6-tól fél 7-ig.

Norvég - 12: gyakorlás

2019.02.01. 18:00

Nézzünk párbeszédeket! Ezeket nem fogom lefordítani, csak megadom az ismeretlen szavakat.

Thomas: Hallo!
Bente: Hei, lillebror! Hvordan har du det?
Thomas: Ikke så verst. Kommer du ikka snart hjem?
Bente: Jo, jeg kommer kanskje i morgen. Er mor hjemme?
Thomas: Ja, jeg skal hente henne. Mor! Bente er på telefonen!
Mor: Hallo, Benta, så godt å høre fra deg. Er du ikke snart på vei hjem?
Bente: Jo, hvis jeg får plass på toget, kommer jeg i morgen.
Mor: Det skal bli godt å få deg hjem igjen. Kommer John også?
Bente: Nei. Vi bare krangler. Vi kranglet i hele går. Jeg kommer alene. Kanskje kommer han senere.
Mor: Da er det sikkert best at dere er fra hverandre litt. Du må bestille plass på toget. Det er fullt på togene nå i freien.
Bente: Jeg skal ringe til Sentralbanestasjonen. Hils far og de andre. Jeg gleder meg til å komme hjem. Ha det, mor!
Mor: Morna, Bente.

både - mindkettő
å krangle - veszekedni
lillebror - öcs
verst - legrosszabb
snart - hamar
jo - hezitáló igen
mor (en) - anya
hjemme - otthon
plass - hely
å hente - érte megy
å høre - hall
i hele går - tegnap egész nap
senere - később
fullt - tele
å hilse - üdvözöl
far (en) - apa
andre - többiek

 

A: Vi vil gjerne se menyen.
Pincér:Jeg skal komme tilbake.
-----
A: Hva vil du ha?
B: Jeg vil gjerne ha fisk.
A: Vul du ha en forrett?
B: Nei, jeg vil heller ha dessert.
A: Jeg vil gjerne ha balacao. God norsk mat!
B: Jeg liker ikke klippfisk. Jeg vil hekker ha stekt torsk og salat.
A: Vil du ha et glass vin?
B: Ja, takk. Hvitvin.
A: Jeg vil gjerne ha et glass øl. Nå kan vi bestille.

forrett (en) - előétel
heller - inkább
balacao - <norvég étel neve>
mat - étel
klippfisk - szárított tőkehal
stekt torsk - rántott tőkehal
å bestille - rendelni

A nyelvtanuláshoz a szótárhasználat is hozzátartozik. A következő szöveget ezért ki sem szótárazom - de rendkívül kevés új szó lesz benne!

Carlo sitter og leser et brev fra en venn i Italia. Vennen heter Mario. Carlo leter etter brevpapir. Hal vil skrive til Mario, men han finner ikke papir. Carlo sykker til en bokhandel. Han kjøper brevpapir i bokhandelen. Han er hjemme. Han tar fram brevpapiret og begynner å skrive. Han forteller om Norge og om arbeidet på fabrikken. Carlo sitter og tenker på Italia. Han lengter hjem. Mario bor i Roma, og mora og faren til Carlo også der. Carlo legger brevet i en konvolutt. Han skriver navn og adresse på konvolutten og setter et frimerke på brevet. Han putter brevet i lomma og går ut. Carlo går til en postkasse og legger brevet i postkassen. Han treffer Betty på veien hjem. Hun er sammen med en norsk gutt. Carlo er alene. Han går på kino og ser en fransk film om kjærlighet.

A szavakat a következő lecke végén lehet majd megtalálni, ha szótárból nem sikerült :)

Nézzünk egy pár kiegészítő apróságot, és néhány nem is annyira apróságot.

じゃありません
Ezzel kell egy mondatot tagadni. Na de inkább nézzünk néhány mondatot...

やまださんは学生です。Ezzel nem lehet probléma: Yamada tanuló.
やまださんは学生じゃありません。Yamada nem tanuló.

Azonban ez egy olyan mondatvégződés, ahol a beszélt és az írott nyelv kicsit eltér egymástól... A fenti じゃありません egy olyan dolog, amit inkább mondanánk. Írásban inkább így tagadunk:

やまださんは学生ではありません。Figyelmeztetés: a は-t ebben az esetben is 'wa'-ként olvassuk fel!

あの
Az előző leckében megtanultuk, hogy azt jelenti, hogy 'amaz, a mindkettőnktől távol álló valami'. (Itt ugye meg kell mondani pontosan, hogy miről beszélünk, ha ezt nem akarjuk, akkor inkább az あれ szócskát használjuk.)

Azonban van még egy jelentése. Izé... Pontosan. Úgy értem, ez a japán izé, amikor hezitálnak kimondani valamit.

あの、(あなたは)日本人ですか。Izé, te japán vagy?

És hogy miért tettem zárójelbe a mondat témáját, vagyis téged? Mert ha valaki odalép hozzád ezzel a szöveggel, akkor valószínű, hogy nem a kutyádról beszél, akit épp sétáltatsz. :)

A -ね és a -よ
Két japános mondatvégződés, aminek magyarul nincs nagy jelentősége. Mindig a mondat legvégére jönnek, akárcsak a kérdő か. Mit jelentenek? A ね-vel visszakérdezel, megerősítést vagy jóváhagyást várva a hallgatótól. Kicsit mintha magyarul azt mondanád: ..., ugye?

リーさんのせんもんは文学ですね。(文学・ぶんがく: irodalom). Lee-nek a szakja irodalom, ugye? Vagyis magyarosabban: Lee irodalomszakos, ugye?
これは肉じゃありませんね。(肉・にく: hús) Ez nem hús, ugye?

A よ-val meg akarod győzni a hallgatót arról, amiről beszélsz, kicsit hangsúlyosabb lesz vele.

とんかつは魚じゃありませんよ。(とんかつ: japán étel, rántott disznóhús; 魚・さかな: hal). A tonkatsu nem hal!
スミスさんはイギリス人ですよ。(イギリス人: angol (ember)) Sumisu...... vagyis, Smith angol!

Norvég - 11.5: kiegészítés

2019.01.31. 19:00

Birtokos névmások
Nézzük csak a párokat!

Férfinem Nőnem Semleges Többes szám Angol Magyar
mi min mitt mine mine enyém
di din ditt dine yours tied
hans hans hans hans his övé (ffi)
hennes hennes hennes hennes hers övé (nő)
vår vår vår våre ours mienk
deres deres deres deres yours (pl) tiétek
deres deres deres deres theirs övék
dens dens dens dens its azé (ffi- és nőnem)
dets dets dets dets its azé (semleges)

 

Példák:
Her er bilen min. - Itt az (én) autóm.
Bilen er min. - Az autó az enyém.
Dette er min bil. - Ez az (én) autóm.
Her er huset mitt. - Itt az (én) házam.
Huset er mitt. - A ház az enyém.
Her er mora mi. - Itt az (én) anyukám.
Her er vennene mine. - Itt vannak a(z én) barátaim.

Feltűnhetett a fenti példákból, hogy ha a birtoklott tárgy a birtokos névmás előtt jön, akkor határozott névelőt... vagyis, utótagot kell kitenni (bilen min), míg ha utána jön, akkor nem (min bil). Nézzünk még erről példákat!

Min tante er tykk. - A nagynénim kövér.
Tanten min er tykk. - A nagynénim kövér.
Hennes bror er i fengsel. - A bátyja börtönben van.
Broren hennes er i fengsel. - A bátyja börtönben van.

Még valami... Ha a birtokos névmás visszautal az alanyra, de nem maga az alany, akkor harmadik személyben más szót kell használni: sin (férfinem), sitt (nőnem), sine (semleges). A példákból most is egyszerűbben kiderül:

Tanten min er tykk. - A(z én) nagynénim kövér.
Tanten din er tykk. - A (te) nagynénid kövér(, és lányhoz beszélek).
Tanten hans er tykk. - Az ő nagynénije kövér(, és egy férfire utalok).

Jeg liker tanten min. - Szeretem a nagynénimet.
Jeg liker tanten din. - Szeretem a nagynénidet(, és lányhoz beszélek). 
Jeg liker tanten hans. - Szeretem a nagynénijét(, és egy férfire utalok).
Han liker tanten sin. - Szereti a (saját) nagynénijét.
Han liker tanten hans. - Szereti (valaki más) nagynénijét.

Sin volt, hiszen visszautalt az alanyra, mert az ő nagynénijéről van szó, de ő saját maga nem a mondat alanya. Hanem a nagynéni. Kicsit bonyolultan hangzik elsőre, de amúgy nem az. Még példák, csak hogy mennyire számít ennek a helyes használata...:

Han er i sin seng. - (Ő) az ágyában van. A sajátjában, tehát visszautal rá.
Han er i hans seng. - (Ő) valaki másik férfi ágyában van.
Han er i hennes seng. - (Ő) valaki más, nő ágyában van.

Játszani
...azaz még egy apróság. Két szó van rá, az å leke/leker/lekte, és az å spille/spiller/spilte. Az előbbit használjuk, ha valami játékkal játszunk, az utóbbit pedig az összes többire - sport, szerencsejáték, hangszer, színház, stb.

Még egy megjegyzés: mind a két ige a 2-es csoportba tartozik, de a spille múlt ideje kicsit rendhagyó... csak egy L marad benne: spilte.

Koreai - 6: apróságok

2019.01.31. 18:00

Óvatos kiegészítése az eddigieknek, apróságokkal.

Határozószó(t csináló) végződés
Egy végződés, amit melléknevekhez kell tenni, és határozószó lesz belőle, azaz a . Nézzük, hogyan működik!

Adott három melléknév, a 빠르다, a 느리다 és a 바쁘다, sorrendben 'gyors', 'lassú' és elfoglalt. Leszedjük a 다 végződést, hozzátesszük a 게-t, és... kész!
Eredmény: 빠르게, 느리게 és 바쁘게, azaz 'gyorsan', 'lassan' és....... hát, ilyet magyarul nem igazán mondunk.

Mondatszerkezeteket összekapcsoló végződés
...azaz japánul tudók ismét előnyben, hiszen nekik elég lenne azt mondanom, hogy azt csinálja, amit a て csinál, és magyarázat vége. Ja, igen, a végződés a .

A többieknek viszont el kell magyaráznom, hogy magyarul lehet, hogy nem éppen így fogalmaznánk. Egy kicsit koreai észjárást is kell tanulni, de inkább álljon itt egy példamondat:

오늘은 바빠, 도서관에 안 가요. (오늘 - ma, 도서관 - könyvtár)

Elemezzük ki. A mondat témája: ma. Mi van a mával? Az, hogy nagyon elfoglalt vagyok, és itt az első mondatrész vége. A második mondatrész témája még mindig a ma, tehát mi más van még a mával? Az, hogy nem megyek könyvtárba. Magyarul csak annyit mondanánk, hogy nem megyek könyvtárba, mert fáradt vagyok. Koreaiul pedig jelezzük, hogy a két mondatrész között van valamiféle kapcsolat, de maga a végződés nem azt jelenti, hogy 'mert'. Később lesz rá példa, amikor nem tudjuk így lefordítani ugyanezt a végződést! De inkább nézzünk még két példát:

눈이 많이 와, 영화관에 안 가요. (눈 - hó, 많이 - sok, 영화 - mozi)

피곤해, 자겠어요. (피곤해 - fáradt, 자다 - alszik, és emlékszünk még a 겠-re? jövő idő!)

A birtokos partikula, a láthatatlan 의
Láthatatlan, mert általában, főleg beszédben nincs kitéve. Nézzük:

친구 책 - a barát(om)nak a könyve. (a koreaiban nincsen személyrag, de a kontextusból kiderül, hogy miféle barátról beszélünk, többnyire azért a sajátunkról :) )
De mint mondottam vala, ezt nem is szokás kitenni, pláne nem szóban. Ezért legtöbbször csak ennyit látunk:
친구 책

Más példák:
그분(의) 책상  (책상 - íróasztal, 그분 - izé... 'ő', de erről lentebb bővebben beszélek)
이선생님(의) 사무실 (사무실 - iroda)

Ő
A fenti mondatban hangzott el az, hogy az E/3-ra a szó koreaiul 그분. Ez azonban a formális szó, közvetlen, nem udvarias nyelvben viszont , ha férfi az illető, és 그녀, ha nő.
Van azonban még egy harmadik is, de az már nagyon laza, és főként szóban lehet vele találkozni, a . Még viselkedni sem tud, hiszen téma jelölő után nem 걔는,hanem 걘. Birtokos 의-t meg még véletlenül sem kap, marad a 걔.

Nézzünk egy rövidebb  szöveget, amiben kevesebb új dolog lesz, cserébe nem fordítok le minden egyes sort. (Akkor mi értelme? Mert ez pontosan egy olyan nehéz párbeszéd lesz, amilyet már meg kell, hogy értsünk.) Ha valami nem tiszta, beszéljünk róla kommentben!

林娜:语言学院大不大?
王小云:不太大。
林娜:语言学院有多少个系?
王小云:有十二个系。
林娜:你喜欢你们外语系吗?
王小云:我很喜欢外语系。
林娜:你们外语系有多少老师?
王小云:外语系有二十八个中国老师,十一个外国老师。你们系呢?
林娜:我们汉语系很大。我们系的老师也很多,有一百个。他们都是中国人。我们系没有外国老师。

Egyetlen hozzáfűzni valóm van, a 太 tài: ugyanazt jelenti, mint a 很, de tagadásnál (és egyéb esetekben) illik használni.

Nézzük a következő, egybefüggő szöveget!

丁力波是加拿大学生。他家有五口人:爸爸,妈妈,哥哥,弟弟和他。他妈妈姓丁,叫丁云,是中国人。他爸爸叫古波,是加拿大人。二十年前,古波在加拿大认识丁云,那时候,丁云学习英语,古波学习汉语。
现在丁云和古波都汉语教授。他们有三个男孩子,没有女孩子。现在丁力波和他哥哥弟弟在北京。丁力波是语言学院的学生,他学习汉语。他很喜欢语言学院。语言学院不太大,有十二个系。汉语系有一百个中国老师,学生都是外国人。外语习的学生是中国人,外语系有很多外国老师。丁力波的中国朋友都是外语洗的学生。丁力波的哥哥学习历史专业,他弟弟的专业是经济。
他们的外婆也在北京。他们常常去外婆家,他们很爱外婆。

Minden szónak ismertnek kell lennie, kivéve:
qián - előtt
英语/英語 yīngyǔ - angol nyelv
孩子 háizi - gyerek
经济/經濟 jīngjì - gazdaság
外婆 wàipó - anyai nagymama
常常 chángcháng - gyakran

Rég volt:
历史/歷史 lìshǐ - történelem
专业/專業 zhuānyè - szak

Finn - 5/2: partitívusz

2019.01.30. 19:00

Az utolsó a listában, melyet szeretnék kiemelni. Innentől egy ideig könnyebb leckék jönnek... De ehhez át kell rágni magunkat a partitívuszon!

A partitívusz
Ragja: -a / -ä, -ta /-tä

Na de melyik mikor?

  • -a / -ä, ha többtagú, vagy rövid magánhangzóra végződő a szó, pl.: talo - taloa, kirja - kirjaa, tyttö - tyttöä, poika - poikaa, pöytä - pöytää, ikkuna - ikkunaa
  • -ta /-tä, ha......
    • hosszú magánhangzóra, vagy diftongusra végződik a szó: maa - maata, tie - tietä, pää - päätä, suo - suota, vapaa - vapaata, työ - työtä
    • mássahlangzóra végződő nominatívusz: kysymys - kysymystä, puhelin - puhelinta, kaunis - kaunista, lyhyt - lyhyttä
    • csonka tövek után: kieli - kieltä, suuri - suurta, pieni - pieltä, nuori - nuorta
    • -nen végű szavak után: nainen - naista, suomalainen - suomalaista, ihminen - ihmista, virolainen - virolaista
    • KÄSI-féle szavakban: käsi - kättä, vuosi - vuotta, vesi - vettä, uusi - uutta
    • TOTTUS-féle szavakban: totuus - totuutta, kirjelaisuus - kirjelauutta
    • -e végű névszók:huone - huonetta, kirje - kirjettä, kone - konetta, perhe - perhettä
    • stb.

Mindig erős fokban áll, és ez a szavak harmadik szótári alakja.
Kérdései: mitä? - mit?, ketä? - kit?
Mutató névmások partitívuszi párja: tämä - tätä, tuo - tuota, se - sitä
Személyes névmások partitívuszi alakja: minua, sinua, häntä, meitä, teitä, heitä
No és mikor használjuk? Felkészülni...

  1. Számnevek után, kivéve az egy után: kaksi tyttöä, kolme poikaa. Suomessa asuu viisi miljoonaa ihmistä.
  2. Sok, néhány, fél - azaz monta, pari és puoli: monta kirjaa, pari päivää, puoli tuntia
  3. Anyagnevek után, de...
    1. Ha megszámlálhatatlan, akkor egyes partitívusz: kuppi kahvia, lasi olutta, kilo sokeria, litra maitoa
    2. Ha megszámlálható, akkor többes partitívusz: kilo perunoita
  4. Részleges alany, ez határozatlanságot jelöl. A példával tiszta lesz: kupissa on kahvia.
  5. Tagadó igei állítmány tárgya. Huuh... Tehát amikor tagadsz valamit, és annak a tárgya. Az előző leckében benne volt, hogy az nem lehet akkuzatívusz. Példa: en lue lehteä - nem olvasok újságot, en katso tätä - nem nézem ezt.
    Ha az alany létét tagadjuk, az szintén zenész: täällä ei ole radiota - itt nincs rádió, kadulla ei ole autoa - az utcán nincs autó
  6. Részleges tárgy. Finnesen gondolkozva, a cselekvés nem lehet 'teljes' mindaddig, amíg az folyik, vagy eredményre nem vezet. Így tehát ha a cselekmény nem lehet teljes, az egy 'részleges' cselekmény, amit a tárgyon jelölnek, partitívusszal. Érthető? Nézzünk néhány példát! Juha luhee lehteä. - Juha újságot olvas. Éppen most újságot olvas, partitívusz. De! Juha luhee lehden. - Juha elolvassa az újságot. Befejezi. Még egy! Syön leipää ja juon maitoa. - Kenyeret eszem és tejet iszom. De! Syön leivän ja juon maidon. - Megeszem a kenyeret és megiszom a tejet. Befejezem.
  7. Személytelen kifejezések, pl.: Se on tavallista. - Ez megszokott dolog. Vagy: Kesällä on lämmintä. - Nyáron meleg van.
  8. Udvariassági kifejezésekben és köszönésekben, mint az ismerős Hyvää päivää! Hauska joulua! Hyvää matkaa! Hyvää ruokahalua!

Valamint sokszor vonzatként, meg még sok egyéb dologért, amiket nem érdemes most összeszedni.

Direkt nem igeidőket írtam, mert vannak dolgok, amik furcsán működnek a norvég nyelvben. Sok esetben magyar helyett angolra fogom fordítani a példákat, hiszen magyarul további magyarázat lenne szükséges, míg az angol sokszor sokkal közelebb áll a norvéghoz.

Az angol -ing
Nem csak igeidőt jelent angolul az -ing, hanem néhány melléknévi igeneveket szokás így használni, és.. vannak szavak, amit úgy illik használni. Na, ez zavaros, nézzünk példákat:

  • a reading student
  • a screaming child
  • a smiling lady.

Utóbbira pedig:

  • He came cycling to the town.

A folyamatos jelenidő kivételével minden angol -ing-es alaknak a norvég megfelelője: -ende, ami a szótőhöz jön. Azaz: å lese --> lese --> lesende. Így nézzük a fenti mondatokat norvégul:

  • en lesende student
  • et skrikende barn
  • ei smilende dame
  • Han kom syklende til byen.

(Az utolsó mondatban az ott egy múlt idő volt, arról nemsokára!)

No és mi a helyzet a folyamatos jelen idővel? Arra valami teljesen más rendszer létezik.

Adott négy norvég szó, a sitter, a går, a står és a ligger, azaz ül, megy, áll és fekszik. Ezeket egy "og"-al kombinálva fejezik ki a folyamatos jelen időt:

Jeg står og snakker med en venn.
Én (éppen most) egy baráttal beszélgetek.

Jeg står og tenker på en spansk film.
Én (éppen most) egy spanyol filmen gondolkodom.

Jeg sitter og skriver brev.
Én (éppen most) írok egy levelet.

Vi sitter og ser på TV.
Mi (éppen most) tévét nézünk.

Jeg ligger og hører på musikk.
Én (éppen most) zenét hallgatok.

Múlt idő és befejezett jelen
Ezek utóbbi ismerős angolból, ugye? Nagyon hasonlóan is működik.

Kezdjük kedvenc rendhagyó igénkkel, azaz a lenni......to be-vel. Ez az å være, ugye? Azt is tudjuk, hogy ez jelen időben er. Most jön az új: múlt időben var, a harmadik alakja pedig vært.

Akárcsak az angolban, az igéknek van múlt idejük, és egy úgynevezett harmadik alakjuk. Aztán vannak szavak, ahol ez kevésbé szabályos, és vannak szavak, amelyek jobban követik a szabályt. Ezeket egyenként kell megtanulni, akárcsak az angolban, azonban itt egy picit egyszerűbb a helyzet! Öt kategória létezik, nézzünk rá egy táblázatot!

Főnévi igenév Jelen idő
Múlt idő 3. alak Magyarul
Gyenge igék, 1-es csoport

å klippe
å kaste
å stoppe

klipper
kaster
stopper
klippet
kastet
stoppet
klippet
kastet
stoppet
vágni
dobni
megállni
Gyenge igék, 2-es csoport å smile
å røre
å tenke
smiler
rører
tenker
smilte
rørte
tenkte
smilt
rørt
tenkt
mosolyogni
mozogni
gondolkodni
Gyenge igék,  3-as csoport å leve
å prøve
lever
prøver
levde
prøvde
levd
prøvd
élni (életben lenni)
megpróbálni
Gyenge igék, 4-es csoport å bo
å nå
å tro
bor
r
tror
bodde
dde
trodde
bodd
dd
trodd
élni (lakni vhol)
elérni
hinni
Erős igék å drikke
å brekke
å hjelpe
å ligge
å se
å si
drikker
brekker
hjelper
ligger
ser
sier
drakk
brakk
hjalp


sa
drukket
brukket
hjulpet
ligget
sett
sagt

inni
eltörni
segíteni
hazudni
nézni/látni
mondani

 

A legtöbb gyenge ige az 1-es és a 2-es csoportba tartozik.
Nézzünk példákat a múlt időre!

Jeg var i London i går.
Vi drakk øl.

És hogy kell képezni a befejezett jelen időt? Ahogy angolul: å ha + 3. alak. (Az å ha három alakja: har, hadde, hatt). Nézzünk példákat, mi a különbség az idők között!

Jeg har vondt i hodet.
Fáj a fejem. (Azaz fejfájásom van. Azaz... vondt - fájdalom, és egy adag norvégos fogalmazás. Ez a jelen idő.

Jeg hadde vondt i hodet i går.
Tegnap fájt a fejem (de elmúlt.) Ez az egyszerű múlt.

Jeg har hatt vondt i hodet hele dagen.
Tegnap fájt a fejem egész nap (hosszú ideig, de már elmúlt). Ez a befejezett jelen.

 

Az előző leckében megtanultuk a これ, それ és az あれ használatát. Nézzünk egy új mondatot:

これはいくらですか。(Ez) mennyibe kerül?

Azonban most mondjuk kicsit másképp!

この時計はいくらですか。

Újabb három szócskát szeretnék bemutatni, a この, その és あの. Ugyanazt jelentik, de ha ezeket használjuk, utána rá kell mutatni, hogy miről beszélünk! A これ esetében ezt nem tettük meg, de a következő mondatban この時計. Hasonló elven működik, mint a これ, それ és az あれ.

De még a kérdése is hasonló, a különbség a kettő között ugyanaz:

どの時計が三千五百円ですか。Melyik óra kerül háromezer ötszáz yenbe? És ahogy az előző leckében is megjegyeztem, ezzel a kérdéssel nem használhatjuk a téma jelölő は-t, csak az alany jelölő が-t.

Van még! Nézzük a következő szavakat: ここ, そこ, あそこ és どこ.
Ők hasonló logika alapján a következőket jelentik: itt, ott, amott és hol?. (Illetve hozzám közelebb, de tőled távolabb levő hely, stb.)

すみません、ゆうびんきょくはどこですか。Elnézést, merre van a posta?
(ゆうびんきょくは)あそこです。(A posta) arra (van). - Magyarul sem szokás mindent elismételni, japánul sem, különösen a mondat témáját nem.

Most nézzünk valami mást!
これはだれのかばんですか。Ha a かばん a táska, a だれ pedig a 'ki?', akkor: 'Ez kinek a táskája?' Emlékszünk még a birtokos の-ra? Kérdésben is lehet használni.

それはスーさんかばんです。Vagy: それはスーさんです。Ugyebár tudjuk, hogy a táskáról van szó... Kiemelném, hogy a kérdező これ-val kérdezett, tehát a táska közelebb van a kérdezetthez. Ezt ne felejtsük el! Hiszen ha válaszolunk, akkor azt kell jelölnünk, hogy a táska tőlünk távolabb van, azaz それ.

Is
Nézzünk egy állítást:

たけしさんは日本人です。Itt minden ismerős, a たけし egy név. Takeshi japán.
みちこさん日本人です。Annyi változott, hogy a téma jelölő は helyére egy új partikula került, a も. Ennek a jelentése: is. Tehát: Michiko is japán. Mindig az alany vagy a téma után közvetlenül jön, felcserélve azok partikuláit

És ismételni sem muszáj:
私は十八歳です。(私・わたし: én. Azaz a sok szó közül az egyik arra, hogy 'én'. Ez univerzális, bárki által használható.) Én tizennyolc éves vagyok.
です。Én is.

Néhány kiegészítés a blog újjáéledésének első leckéje előtt: nemsokára egy speciális lecke várható, addig is viszont minden szöveg csak egyszerűsített karakterekkel lesz látható. (Kivéve természetesen az új szavakat!)

Nézzük először egyben.

林娜:这是不是你们家的照片?
王小云:是啊。
林娜:我看一下。你们家有几口人?
王小云:我们家有四口人。这是我爸爸,我妈妈,这是我哥哥和我。你们家呢?
林娜:我有妈妈,有一个姐姐和两个弟弟。我们家一共有六口人。
王小云:这是五口人,还有谁?
林娜:还有贝贝。
王小云:贝贝是你妹妹吗?
林娜:不,贝贝是我的小狗。
王小云:小狗也是一口人吗?
林娜:贝贝是我们的好朋友,当然是我们家的人。我有一张贝贝的照片,你看。
王小云:真可爱。
林娜:你们家有小狗吗?
王小云:我们家没有小狗。林娜,你有没有男朋友?
林娜:我有男朋友。
王小云:他做什么工作?
林娜:他是医生。

És akkor most soronként.

这是不是你们家的照片?
Itt csak egy új szó van, a 照片 zhào piàn: fénykép. Tehát: Ez itt a családodról egy fénykép?

是啊。
Az 啊 a csak egy köznyelvi utótag. Tehát, igen.

我看一下。你们家有几口人?
Az első mondattal nem szabad, hogy probléma legyen: "Csak egy kicsit látom", azaz nem látom jól. A második mondatban több új is van: a 几/ egy kérdőszó, a 'mennyi?'. A 口 kǒu szó szerint szájat jelent, de itt egy számláló szó. Sok ilyen van a kínai nyelvben, olyan, mintha magyarul oda kéne mondani minden mennyiséghez, hogy "darab", de a kínaiban sok-sok féle-fajta 'darab' van. Ezzel embereket számolunk. Tehát a magyar fordítás: "A te családod hány főből áll?" (Szó szerint hány fője van, de ilyet magyarul nem mondunk.

我们家有四口人。
Négy főből áll.

这是我爸爸,我妈妈,这是我哥哥和我。
Az ott apa, anya, ott a bátyám (哥哥 gēgē) és én.

你们家呢?
És a te családod? A 呢-re emlékszünk? Visszakérdezés!

我有妈妈,有一个姐姐和两个弟弟。
Nekem van anya, van egy nővérem (姐姐 jiějiě) és két öcsém (弟弟 dìdì). Itt nem az emberekre használatos számláló szót látjuk, hanem van egy általános, majdnem mindenre használatos: 个/ .

我们家一共有六口人。
A mi családunk hat főből áll.

这是五口人,还有谁?
Ez csak öt fő, ezen kívül ki van még? A 还/ hái azt jelenti: ezen kívül. A maradék szavak mind ismerősek, csak kicsit kínai észjárást is kell tanulni: ezen kívül van még ki?

还有贝贝。
Ezen kívül van még Beibei (贝贝/貝貝 bèibèi), éspedig ez egy név.

贝贝是你妹妹吗?
Beibei a húgod? (妹妹 mèimei)

不,贝贝是我的小狗。
Nem, Beibei a kiskutyám (kutya: 狗 gǒu)

小狗也是一口人吗?
A kiskutya is egy (család)tag? (A kiskutya is embernek számít?)

贝贝是我们的好朋友,当然是我们家的人。
Beibei egy jó barátunk, természetesen a család része. (barát: 朋友 péngyǒu, természetesen: 当然/當然 dāngrán)

我有一张贝贝的照片,你看。
Van egy fényképem Beibeiről, nézd. (张/ zhāng: eddig névként szerepel, itt most egy számlálószó. Olyan dolgokat lehet vele számolni, amelyek vékonyak és laposak, mint a fénykép, egy papírlap vagy akár egy ágy. De olyan dolgokat is, amit ki lehet nyitni és be lehet csukni, mint a száj, vagy egy íj.)

真可爱。
Nagyon cuki. Szóval, ez nem az a 'nagyon', amit eddig használtunk... Ez a szócska (真 - zhēn) inkább valami olyasmit jelent, hogy 'igaz, igazi'. A 可爱/可愛 kě'ài pedig cuki.

你们家有小狗吗?
A te családodnak van kiskutyája?

我们家没有小狗。
Nincsen. (Magyarul elég ennyi, nekünk nem kell annyit ismételni.)

林娜,你有没有男朋友?
No de kedves 林娜, szépet csevegtünk, térjünk hát a tárgyra. Van pasid? Mármint... a 男 és a 朋友 pontosan azt jelenti, aminek látszik.

我有男朋友。
Van.

他做什么工作?
(Ő) mit dolgozik? (工作 - gōngzuò munka, dolgozni)

他是医生。
(Ő) orvos. Áucs. (医生/醫生 yīshēng orvos)

Szerb - 11/1: múlt idő

2019.01.29. 18:00

Hogyan csinálunk múlt időt?

Vegyünk egy főnévi igenevet (nemrég az összefoglalásban is volt róla szó!), mondjuk azt, hogy путовати, azaz utazni. Szedjük le róla a főnévi igenév ти-jét, és adjuk hozzá a múlt idő végződését: путовао. Persze nem is a szerb nyelv lenne, ha ne lenne mind a három nemre külön végződése...

férfinem nőnem semleges
egyes szám -ла -ло
többes szám -ли -ле -ла

 

És ennyivel még nem végeztünk, mert kell még egy segédige is, a to be! Vagyis, szerbül. Emlékszünk még rájuk? 8. lecke! Tehát ha a чекати azt jelenti, hogy várni, akkor...

Роберт и Весна су чекали.

Ja, igen, ha vegyesen vannak férfiak és nők, akkor itt is férfinemet kell használni.

A fenti táblázat nagy biztonsággal használható a legtöbb szóra. Ismerős szó a купити, és sorrendben a következő lesz belőle: купио, купила, купило, купили, купиле, купила. Semmi bonyolultság. De nem is a szerb lenne, ha a következő bekezdés címe nem lenne az, hogy...

Azonban,
vannak rendhagyó szavak, amikre a leginkább semmilyen szabály nem érvényes... ezek pedig azok a szavak, amelyek főnévi igeneve -ћи-re végződik. Nézzünk hármat: ићи, стићи és проћи, sorrendben menni, megérkezni, és.... to get by. (Ezt el kell néznetek...) Nézzük, hogy ezek hogyan változnak!

  • ишао, ишла, ишло, ишли, ишле, ишла
  • стигао, стигла, стигло, стигли, стигле, стигла
  • прошао, прошла, прошло, прошли, прошле, прошла

A segédige és a свој

Mint már említettem, egy segédige is kell a múltidő képzéséhez. Ha azonban összetett mondatunk van, több igével de változatlan alannyal, akkor csak egyszer kell kitenni őt. Nézzünk egy példát!

Стигао је у Београд и прошао кроз пасошку контролу.

(кроз - keresztül)

Fontos megemlíteni, hogy ez a bizonyos 'lenni' ige szerbül rövid alakban nem állhat a mondat, de még egy mondatrész elején sem. Ha nincs alany a mondat elején, akkor inkább helyet cserél a főnévi igenévvel:

добио је...

Éppen ezért ne vonjunk le sok következtetést a szavak sorrendjéből... Figyeljük az esetvégződéseket! Itt egy jó példa:

На излазу је чекао Стеван.
На излазу је Марко чекао Стевана.

Ha a чекати várni, akkor ki is vár? Az elsőben Stevan vár, a másodikra viszont Stevanra várnak!

Még egy fontos részlet, a свој.
Sajnos ehhez át fogok váltani angolra, hiszen sokkal könnyebb elmagyarázni angolul, hogy mit csinál ez a szó.

Marko has his map. De kié? Angolul ez lehet a sajátja, de lehet valaki másé is. Szerbül ezt jelölni kell!

Марко има своју карту. Ez a sajátja.
Марко има његову карту. Ez valaki másé.

Ha a његов-ra csak sűrű pislogás a reakció, ismét ajánlanám a 8-as leckét, ezúttal a második táblázatot.

By the way, a свој egy melléknév, tehát hímnemben свој, nőnemben својa, semlegesben pedig својe.

 

Mivel ennyire sokáig állt a blog, itt is egy nagy összefoglalóval kezdem. A koreai esetében erre nagyobb szükség is van, mint a többi nyelvnél...

A bevezető után megtanultuk, hogy a japánhoz nagyon hasonlóan a koreai nyelv is partikulákkal működik. (Japánul tudók előnyben! Én tudok, ezért ha nem egyértelműen magyarázok valamit, akkor szóljatok rám!)

Az első leckében rögtön előkerült a téma jelölő, ami egy kizárólagosan a koreai és japán nyelvre jellemző tulajdonság: jelöli a mondat témáját. Nagyjából így: TÉMA 'témajelölő' EZ VAN A TÉMÁVAL 'mondatvég'. Ez a bizonyos témajelölő , ha mássalhangzó után jön, és , ha magánhangzó után.
A mondatot lezárni is megtanuljuk az első leckében, a hivatalos és udvarias vég a ㅂ니다/습니다 (előbbi, hamagánhangzóra végződik az utolsó szó, utóbbi, ha mássalhangzóra), a nem hivatalos de udvarias vég az 어요/아요, közvetlen beszédben pedig ugyanez, csak 요nélkül. Ahhoz a harmadik leckéig is el kellett jutni, hogy egy teljesen más témával kapcsolatban megemlítsem, hogy mikor 어 és mikor 아: ha magánhangzóra végződik az utolsó szó, akkor egyik sem, csak a 요 kell (ha szeretnénk). Ha mássalhangzóra végződik az utolsó szó, meg kell néznünk az utolsó magánhangzót. Ha az a magánhangzó ㅏvagy ㅗ, akkor a végződés 아(요), ha pedig bármi más, akkor 어(요).
Egy mondat is szerepelt: 저는 학교에 가요.
A mondat témája én vagyok. Mi van velem? Az, hogy iskolába megyek.
Kiegészítés: van egy másik alakja a ㅂ니다/습니다 alaknak. Mássalhangzó előtt 이에요, magánhangzó előtt pedig 예요. Az eddigi forrásaim ellentmondásosak, hogy ki és mikor melyiket használja. Az egyik forrás szerint a férfiak a ㅂ니다/습니다 alakot preferálják, míg a nők az 이에요/예요 alakot. Egy másik forrás szerint viszont egyre inkább mindenki az utóbbit.
Kiegészítés 2: van még egy mondatvégződés, amely kicsit udvariasabb a sima 어요/아요-nál, például ha idős emberhez beszélünk - ez pedig a 세요.

A második leckében előkerült az alany jelölő. (Hogy mikor kell az alany jelölőt, és mikor a téma jelölőt, az egy kicsit kevésbé agybeteg téma, mint a japánban, de túl komplex a kérdés ahhoz, hogy ennyire az elején foglalkozzunk vele. A legtöbb nyelvtani elem elvárja az egyiket vagy a másikat, de erről is később.)
Az alany jelölőből is kettő van. Meg kell nézni, hogy amit jelöl, az mássalhangzóra vagy magánhangzóra végződik. Mássalhangzó esetében , magánhangzó esetében pedig.
A példa, amit megadtam, a "hol van?" kérdés volt, amit illik a mondat alanyáról megkérdezni, nem pedig a témájáról:

시청역 어디예요? 바스 어디예요?

Előkerül még a hely jelölő is, ami az , és nagyjából a magyar -ba/-be, -ban/-ben, valamit -nál/-nél ragoknak felel meg:

학교에 가요.

Van azonban még egy, az 에서, melyet cselekvő igéknél lehet használni, és a fentiek mellett megfelel még a magyar -ból/-ből ragnak is:

영화는 어디에서 해요?

A harmadik leckében szerepelt a van-nincs páros, az 있어요 és az 없어요.
아저씨, 소주 있어요?

Előkerült még a -하고, melynek két jelentése van. Az egyik az 'és':
맥주 한 잔하고 소주 한 잔 주세요

A másik pedig a magyar -val/-vel rag:
재민하고 시내에 가요

A második példamondat miatt megemlítettem, hogy a japánhoz hasonlóan a koreai is átvette a kínai nyelvből a számlálószavakat, mint amilyen a 잔. Mintha kötelező lenne mondani a számok után, hogy "darab", de nem csak egy szavuk van a "darab"-ra, hanem sok, és használatuk attól függ, hogy melyiket kell használni. Ez egy kiragadott példa a sok közül, sem magamat, sem mást nem zavarok össze további példákkal.

Volt egy három és feledik, rövidebb lecke, melyben a sok hasznos apróság mellett előkerült a tagadás, azaz az szócska.
박선생님은 바쁘세요.
박선생님은 바쁘세요.

Van egy másik, amely nem kifejezetten tagadás, inkább azt jelenti, hogy "nem annyira", azaz 별로. (Tökéletes megfelelője a japán あまり). Nem emeltem külön ki, hogy ha használjuk ezt a szót, akkor a mondatot tagadni kell!
지금 별로 안 바쁘요.

Nagyon röviden előkerült a szócska, amivel lehet jelezni a jövő időt: , és a mondat végződésébe kell beépíteni a következő módon:
지금 가어요.

A negyedik lecke az udvariassági szintekről szólt, ahonnan nem is emelnék ki semmit, hiszen egyben hasznos. Megjegyezném, hogy itt már előkerült a 세요 végződés is.

Ami az ötödik leckében történik, arra így utólag csak azt a magyarázatot tudom adni, hogy akkor már nagyon kevés időm volt a blogra, de még nem ismertem el. Ha bárki bármit megjegyez onnan, minden elismerésem. (Lehet, hogy el is tűntetek minden bizonyítékot, hogy az a lecke valaha létezett...)
A kevés fontos kiemelni valóból az egyik a 여기, 거기 és 저기 szavak, amiknek a jelentése magyarul az 'itt', 'ott' és 'amott' szavakhoz áll legközelebb, de azért ez nem ilyen egyszerű. A 여기 azt a helyet fejezi ki, ami hozzám közel van, és tőled távol. A 거기 esetében hozzád van közelebb, tőlem távolabb. A 저기 esetében pedig mindkettőnktől távol. (Japánul tudók ismét előnyben!) Például:
여기가 어디 입니까?
거기는 학교 입니다.

Megemlítettem, hogy a tagadás és a ㅂ니다 mondatvég fura módon nem 안 입니다, hanem 아닙니다.



Ma már nem feltétlen értek egyet azzal, hogy elkezdtem rögtön az elején összegyűjteni az eseteket, de már befejezem, mielőtt másba belekezdenék. Azonban olyan eseteket nem gyűjtök ide, amit szinte nem is használnak. Így maradt kettő, és mind a kettő kicsit hosszabb téma, ezért saját leckét kap. Utána viszont vége a tömény nyelvtannak! Egy ideig...

A transzlatívusz
Ragja: -ksi
A tő gyenge fokban áll, és a genitívuszi tőhöz jön. Jelentése pedig...

  1. Eredményhatározó. Magyarul pedig leginkább a -vá / -vé rag megfelelője. Példák: opiskelee lääkäariksi - orvosnak tanul, valitaan presidentiksi - elnökké választják, tuli iloiseksi - vidám lett, muuttuu kybäksi - jóra fordul, kasvaa isoksi - nagyra nő.
  2. Időhatározó. Ezen belül...
    1. Mikorra? Tulen kotiin jouluksin - karácsonyra jövök haza.
    2. Mennyi időre? lähden Suomeen viikoksi - egy hétre megyek Finnországba, jää koko vuodeksi - egész évre marad, istun hetkeksi - leülök egy pillanatra
  3. Helyhatározó, méghozzá az irányra használatos: tule lähemmäksi - gyere közelebb, menetkö Kaisan luokse - Kaisáékhoz mész? (Ez a szó egy kivétel. Azonban ha az eset után még egy birtokos utótag is jön, akkor a végződés a többi szónál is -kse lesz, pl. "luokseni tuli nainen" - egy nő odajött hozzám.)
  4. Nyelvvel kapcsolatos kifejezés. Ez kissé bonyolult, mert nem mindig erre az esetre van szükség... Nézzük a példákat: keskustelen suomeksi - finnül beszélgetek, kirjoitan ranskaksi - franciául írok, DE! puhun suomea - finnül beszélek, osaan englantia - tudok angolul, ymmärän venäjää - értek oroszul. Ezek után az igék után partitívusz áll, ami finomság a következő lecke anyaga.
  5. Sorrend kifejezése. Pl.: aluksi... lopuksi... - kezdetben... végül..., ensimmäiseksi... viimeiseksi... - először... utoljára...
  6. Néhány kifejezésben, mint amilyen az: Onneksi olkoon! - Gratulálok!, Terveydeksi! - Egészségedre!

Az akkuzatívusz
Ragja: egyes számban azonos a genitívuszéval, azaz -n, többes számban pedig a többes nominatívuszéval, vagyis -t.
Kérdése: minkä? - melyiket? mitkä - melyeket? mitä - mit?

Mondhatnánk, hogy ez a tárgyeset... de ez a finnben egy kicsit veszélyes. Hogy miért, ahhoz a következő leckéig kell várni.

Mikor is használjuk? Akkor, ha "teljes" tárgyról beszélünk, nem folyamatos és nem tagadó igei állítmány mellett. Kicsit más szavakkal: ha a cselekvésnek van / volt / lesz eredménye. Példák: ostan tämän kirjan - megveszem ezt a könyvet, luin kirjan - elolvastam a könyvet, valamint ketsoin elokuvan - megnéztem a filmet, végig.

 

Japán - 5.: ez-az itt-ott..

2019.01.28. 18:00

Kezdjünk egy kis gyakorlással az új rész előtt! Nézzünk egy kis bemutatkozást:

はじめまして。たなかです。東京大学の学生です。いま二年生です。せんもんは日本語です。十九才です。どうぞよろしく。

Lássuk mondatonként.

Sokáig volt magára hagyva a blog, ezért senkinek nem árt egy giga-mega összefoglalás, nekem biztosan nem. Legalábbis a tömör, nyelvtani részéből.

Az első leckében már kiderül, hogy három nyelvtani nem létezik, a hímnemű szavak mássalhangzóra, a nőnemű szavak -a-ra, a semlegesnemű szavakon pedig vagy a -o vagy a -e végződést találjuk.

A második leckében jött elő az első eset, az akkuzatívusz, melyet leginkább kérésnél használunk. A hímnem végződése nem változik, a nőnem -u lesz, a semleges pedig szintén nem változik. (Többes szám esetén a többes szám végződései változnak hímnem esetében -e-re, nőnem és semleges nem esetében pedig nem változik.)
Példa: Ja bih jednu kafu, molim vas.

A harmadik és negyedik leckében szó van a számokról. Létezik a pontos mennyiség említése nélkül a többes szám is, amikor a hímnemű szavak kapnak egy plusz -i végződést, a nőnem -e-re változik, míg a semleges -a-ra. A számoknál az 1, illetve 20 fölött minden, ami 1-re végződik, egyes számban beszélünk róla, és maga a szám melléknévnek minősül. A 2, 3 és a 4, valamint 20 fölött minden szám, ami 2, 3 vagy 4-re végződik, egyes genitívuszba tesszük. 5-től 20-ig, illetve 20 fölött az összes szám, mely nem az előbb említettekre végződik, többes genitívuszba tesszük.
Az egyes genitívusz végződései: férfinemnél hozzá kerül egy -a, nőnemnél -e-re alakul át, míg a semleges -a-ra.
A többes genitívusznál hivatalosan a többes szám végződései változnak, de az eredmény mind a három nemben -a.

Az ötödik lecke részben az instrumental esetről szól, ami lényegében a magyar -val / -vel. Képzése egy szócska: "sa", és mindhárom esetben a végződés -om. Kivéve, amikor a semleges nemű szó a végződése előtt lágy mássalhangzóra végződik, mert akkor -em. (A lágy mássalhangzók: c, ć, č, dž, đ, lj, nj, š, ž)
Ugyanez a lecke vezetett be az igecsoportokba: 3 csoportja van az igéknek, a személyragozás előtt (vagy éppen E/3-ban) álló utolsó betű mondja meg, hogy melyik csoport a 3 közül. Létezik az a, e vagy i csoport.

A hatodik lecke megmutatta, hogy a szerbben is van főnévi igenév, ami egy végződés: -ti, és a szótárban is így állnak a szavak: imati, učiti, és ez majdnem minden esetben így is működik. Azonban amire az angol főnévi igenevet használna mondatban (I want to buy), arra nem ezt szokás használni (bár nem hiba), hanem a da szócskát: hoču da kupim.

A hetedik lecke a lokatívuszról szólt, ami többnyire a magyar -ban / -ben megfelelője. Képzése egy u vagy egy na szócska (többnyire u, lásd a leckét), és a végződés, mely férfinemben egy extra -u, nőnemben -i-re változik, a semleges pedig -u-ra. Példa: u ulici, na trgu, ja sam na pošti.
Azonban a kilencedik lecke rámutatott, hogy menni valahová szerbül ugyanezekkel a szócskákkal lehet, de ekkor akkuzatívuszt kell használni. Példa: idem na poštu. Szó volt még az imperatívok, azaz "parancsszók" képzéséről is, aminek a E/3-as alakjáról levesszük az -u-t, és ráteszünk egy -i-t (kivéve ha a szó az -u eltűntetése után j-re végződik, akkor nem tesszük rá). Ez a közvetlen alak, formálisabban pedig még ráteszünk egy -te-t. Példa: fordul(j) - skrenu --> skreni --> skrenite.
Ugyanebben az leckében volt szó a vokatív esetről, amit megszólításnál használunk. Csak személyneveknél használatos, illetve néhány megszólításnál, mint amilyen a gospodine. (Ha mindkettőt mondjuk, azaz a megszólítást és a nevet is, mindkettőt vokatívba kell rakni.) A férfinem felvesz egy -e végződést, kivéve ha lágy mássalhangzóra vagy p-re végződik a szó, mert akkor -u-t kap. Nőnemben a szokásos végződés -o-ra változik, kivéve az '-ica' végű főnevek, mert ott -e-re változik. További kivétel nők esetén, hogy a nagyon gyakori -ić családnévvégződés  esetén sem a név, sem a megszólítás nem változik. Pl.: Gospođo Petrović. (A férfiak esetében változik!) Nők esetében azonban még további kivételek is vannak, mint a Vesna. A semleges nem sosem változik.

 

Update - újraéledés?

2019.01.26. 18:32

...mert ezt már nem igazán folytatásnak lehet nevezni így, 4 és fél év után. Azonban újult erővel dolgozom a folytatáson, és hasonló giga-mega terveim vannak a folytatáshoz. Az előző hasonló bejelentés után a blog 4 és fél évig kómába esett, most talán nem így lesz.  

Azonban ekkora szünet után nem meglepő, hogy változott az érdeklődési köröm, és ezért a blogon szereplő nyelvek is kicsit átalakultak, nyelvek tűntek el és jelentek meg, valamint vándorlás is történt a csoportok között.

Mik is ezek a csoportok? Mint már oly sokszor leírtam, nem egy polyglot szuperember vagyok, csak tanulom a nyelveket, és ahogy haladok velük, úgy töltöm fel azokat a leckéket, amiket én épp megtanultam. Hibák éppen ezért előfordulhatnak, de erről később. Ez azt jelenti, hogy a blog egyszerre 23 nyelvvel foglalkozik a japánon kívül. Ez tiszta őrültség, mondhatná akármelyik olvasó, és igaza is lenne: rendszeres haladásra csak és kizárólag az 1-es csoportot szánom, a többivel csak olykor-olykor foglalkozom, és komoly nyelvtanulásra alkalmatlan időmennyiség jut csupán rájuk. Ezen belül is a 2-es csoportban szereplő nyelvek kerülnek elő a legtöbbször, míg az 5-ös csoport nyelvei a legritkábban.
Újdonság, hogy mindez heti lebontásban fog történni. Minden héten, amikor új lecke jelenik meg a blogon, a hét kap egy sorszámot, és a sorszámnak megfelelő csoport összes nyelve 3 új leckét kap. Azonban ha egy magasabb sorszámú hét van, azon a héten a magasabb rangú, tehát alacsonyabb sorszámú csoportok nyelvei is kapnak legalább egy leckét.

Például ha bejelentem, hogy most 3-as hét lesz, akkor a 3-as csoport összes nyelve kap 3-3 leckét, a 2-es és az 1-es csoport összes nyelve pedig 1-1 leckét.

És mi a helyzet a japán nyelvvel?
A japán nyelv egy kivétel a blogon, hiszen az az egyetlen nyelv, amiből már rendelkezem valamennyi tudással, tehát nem a leckék feltöltésének napján tanulom én is az adott leckét, hanem tanító jelleggel töltöm őket fel. Ezért a hét sorszámától függetlenül, minden héten 3 új leckére lehet számítani.

És milyen változások történtek?
A következő három nyelv lekerül a listámról:

  • cseh
  • görög
  • lengyel

Ezekből soha nem is készült lecke, és már nem is fog.

A következő három nyelv felkerült a listámra, mellette pedig a csoport száma:

  • holland --> 2
  • tagalog --> 5
  • indonéz --> 5

A következő nyelvek új csoportba kerültek, jelezve a régi és az új csoportot is:

  • arab 2 --> 3
  • hindi 2 --> 4
  • török 3 --> 5
  • perzsa 3 --> 2

Az összes többi nyelv helye nem változott. Az új kiosztás a jobb oldalon található.
Kérlek, értesítsetek kommentben, ha a jobb oldali menü nem működik, sajnos nem vagyok valami profi webszerkesztő.

 

A blog jövőhét hétfőn, tehát január 28-án éled fel a kómából, és az első hét természetesen 1-es hét lesz. Nem szentírás, de a következő beosztást terveztem:

28, hétfő 29, kedd 30, szerda 31, csütörtök 1, péntek

japán
szerb

finn
koreai
szerb
mandarin
japán
norvég
finn
mandarin
koreai
norvég
japán
norvég
koreai
szerb
mandarin

Ebben a rövid leckében szerepelni fog egy-két 'hiánypótló' nyelvtan, valamint az előző lecke válaszai.

Norvég - 9.: Egészségedre!

2014.10.27. 17:00

Ebben a leckében várható néhány étel és ital neve (egyelőre semmi extra), illetve az azokkal kapcsolatos kifejezések, egy-két norvég szokás, majd a lecke végén egy kis gyakorlószöveg, és az előző 'házi' megfejtése.

Update: a továbbiakról...

2014.09.02. 16:58

Előre nem látott sűrű elfoglaltság miatt a szünet megint egy kicsit hosszabb volt. A folytatás: október utolsó hete, azaz október 27! Továbbá:

  • ahogy arról már szó volt, egy teljes héten keresztül minden nap csak norvég leckék lesznek
  • az ígért kiejtési videók egyelőre mégsem lesznek - felvettem már néhányat, de a minőségük (egyelőre) sajnos hagynak némi kívánni valót maguk után
  • várható fejlesztés, hogy a blog interaktívabb lesz: a tervek szerint (a lehetőségeimhez mérten) feladatok lesznek a leckékben (a kivitelezés viszont még várat magára!)

A folytatásról... (update)

2014.07.15. 17:30

Az elmúlt két hét a legnagyobb leckedömping volt a blog életében. Ennek az is az oka, hogy egyszerre ennyi időm csak most volt a nyelvtanulásra. Ameddig ez fennáll, addig folytatódik ez az aktív időszak!

A folytatás azonban egy kicsit más lesz:

  • Először is egy pár nap szünet következik a mai japán után. (De tényleg csak egy pár!)
  • Nem teljesen elsődleges szempont a blog olvasottsága, hiszen alapvetően az én nyelvtanulásomról szól a dolog. Éppen ezért nem nagyon foglalkoztam eddig a leckék olvasottságával és egyéb statisztikákkal. (Na meg ha világsikerre kívánnék térni, biztosan más lenne a téma :) ) Azonban van egy nyelv, aminek az olvasottsága sokszorosa a többinek, a norvég. Hogy mégis reagáljak valahogy a számokra, a folytatásban minden nap egy héten keresztül csak norvég leckék fognak megjelenni a blogon!
  • És mi lesz utána? Bár sikeres a tesztidőszaka ennek a nagy aktivitásnak, de agyilag nagyon megvisel a 'minden nap más nyelv'-rendszer. Ezért a norvégos időszak után "csomagokban" érkeznek majd az új leckék: 2-3 napig csak egy nyelvre fogok koncentrálni, és utána ugrok csak a következőre. Ez a szám a "fő nyelveimnél" inkább több lesz, míg a nagyobb számú csoportokban inkább kevesebb. 

Továbbra is hangsúlyozom: a kommenteket szívesen fogadom, legyen az kérdés (igyekszek válaszolni), akár javaslat (hiba a leckében, stb.)!

Japán - 4.: mennyi?

2014.07.15. 17:00

A számokat és a kanjijaikat már elvileg tudjuk. A szólistában vannak számok, ahol két olvasatot is megadtam. A négyes számnál gyakoribb olvasat a よん, a hetesnél pedig a しち. Ha csak úgy számolunk valamit, akkor lényegében mindegy, melyiket használjuk, érdemesebb az előbb említetteket. De nem mindig teljesen mindegy...

Norvég - 8.: mikor?

2014.07.14. 17:00

Egy nyelvtanos, de az előzőeknél könnyedebb lecke következik most. Nézzük, hogy telik Norvégiában az idő! Várjunk... Még a számokat sem tudjuk! Gyors hiánypótlás:

Szerb - 10/1.: Gyakorlás 1.

2014.07.13. 17:00

Ahogy már említettem, most egy gyakorlós-szöveges lecke következik, ezúttal latin betűkkel.
Nézzük az első párbeszédet!

Koreai - 5.: Merre?

2014.07.12. 17:00

Hupsz. Nem ezt ígértem, de az előző leckénél egyelőre be kell érni annyival.

A mostani lecke szerkezete pont a fordítottja lesz az előzőnek: először jön egy párbeszéd, majd később megfejtem, hogy mi áll benne. Nézzük!

süti beállítások módosítása