Kínai - 1. Kezdés

2011.05.17. 17:30

A kínai nyelvnek nagyon sok nyelvjárása van. Itt a Mandarin nyelvről fogok írni. Mandarin "nyelvről", hiszen az egyes nyelvjárások között akkora a különbség, hogy nem értik meg egymást az emberek. Az írás (a Kantoni nyelv kivételével) ugyanaz az összes nyelvjárásban.

Az írásról
Két féle írás létezik, az egyszerűsített, amit Kínában és Szingapúrban használnak, valamint a hagyományos, melyet minden más kínai nyelvterületen. Itt mindig egymás után mind a kettőt leírom.

Egy kínai írásjegy fogalmat, szót jelöl, nem pedig hangot - ha ránézünk egy írásjelre, és még azt is tudjuk, hogy mit jelent, nem biztos, hogy fel fogjuk tudni olvasni. 

Egy írásjegy nagyon bonyolultnak tűnhet, de az ember hamar meglátja benne a rendszert - ezt japánul tudóként biztosan állítom. Azonban nagyon fontos: ellenben a többi nyelvvel, itt fontos, hogy mindent le is írjunk egy füzetbe, és gyakoroljuk az írást - attól, mert megtanult az ember egy írásjegyet, tudja, hogy mit jelent és fel is tudja olvasni, nem jelenti azt, hogy le is tudja írni. 

A kínai nyelv leírására több latin betűs átírás is létezik, a Mandarin esetében a legnépszerűbb és legjobb a Pinyin

A Pinyin
Tartsa mindenki észben: a Pinyin csak egy tanulási segédlet, a gyakorlatban viszont a kínai nyelvet kínai írásjegyekkel írják - ezt mindenki fogadja el, szokja meg és tanulja meg! A kínai nyelvben nincs sem nagybetű sem szóköz, de ha Pinyin-nel írjuk át, akkor van mindkettő! (A nagybetű szabályai nagyjából megegyeznek a magyaréval)

Mássalhangzók

  • 'b' - magyar P
  • 'p' - erősen megnyomott P (PH)
  • 'd' - magyar T
  • 't' - erősen megnyomott T (TH)
  • 'g' - magyar K  
  • 'k' - erősen megnyomott K (KH) 
  • 'z' - kb. magyar C
  • 'c' - erősen megnyomott C (CH)
  • 'zh' - kb. magyart CS  
  • 'ch' - erősen megnyomott CS (CSH)
  • 'j' - a magyar TY és C közötti hang
  • 'q' - előbbi hang erősen megnyomva  
  • 'm' - magyar M  
  • 'n' - magyar N
  • 'ng' - hátul képzett N (senki)
  • 'sh' - magyar S
  • 'r' - angolos-franciás nem pörgős R 
  • 's' - magyar SZ
  • 'x' - selypítős S  
  • 'f' - magyar F  
  • 'h' - erősen megnyomott H  
  • 'w' - angol W (mint egy magyar U)  
  • 'y' - magyar J

Magánhangzók
Ebből rengeteg van, magyar megfelelője pedig alig akad. Az előzőhöz hasonló módszerrel igyekszem leírni, hogy melyiknek melyik a magyarhoz legközelebb álló megfelelője. Ijesztően hosszú lehet a lista, de mindenki hallgasson akár 5 percig kínai nyelvű szöveget - felfedezhető mindegyik, nem nagyon horror.

  • 'a' - Á  
  • 'ai' - ÁJ  
  • 'ao' - ÁAO  
  • 'an' - ÁN  
  • 'ang' - ÁNG  
  • 'e' - ÖA  
  • 'ei' - ÉI  
  • 'en' - ËN (E és Ö között)
  • 'eng' - ANG  
  • 'i' (z, c, s, zh, ch, sh és r után) - Ö és Ü közötti hang, zárt szájjal képezve

 

  • 'i' - I  
  • 'ia' - IJÁ  
  • 'iao' - IJÁO  
  • 'ie' - IJÉE  
  • 'iu' - IJOU  
  • 'ian' - IJEN  
  • 'in' - IN  
  • 'iang' - IJÁNG  
  • 'ing' - IJNG  
  • 'iong' - IJOUNG

 

  • 'o' - UO  
  • 'ou' - OU  
  • 'ong' - ONG  
  • 'u' - U  
  • 'ua' - UÁ  
  • 'uo' - UO(A)  
  • 'uai' - WÁJ  
  • 'ui' - WÉJ  
  • 'uan' - WÁN  
  • 'un' - WÖN
  • 'uang' - WÁNG  
  • 'ü' - JÜU  
  • 'üe' - JÜÖE  
  • 'üan' - JÜÖEN  
  • 'ün' - JUN  
  • 'er' - ÖR  

Fontos: ahol NG van írva, ott a G-t nem teljesen kell elkezdeni, de az N-t egy kicsit 'tovább kell vinni'.

Hangsúlyok
A Pinyin átírásban figyelni kell az ékezeteket is - tele lesz minden különböző irányban álló ékezettel.

A kínai tonális nyelv. Mit jelent ez? A hangsúlyokkal mi is rengeteg mindent ki tudunk fejezni. Gondoljon csak bele mindenki: pl. a 'Micsoda?' kérdés jelenthet szimplán kérdést is a rendes kérdő hangsúllyal, de értetlenkedést is, ha úgymond 'hullámzó' hangsúllyal mondjuk.

A kínaiban hasonló a helyzet, de még tovább is van gondolva: teljes szavakat különböztetnek meg a hangsúlyok. Ha nem a rendes hangsúlyt használod, könnyen félreérthető dolgokat mondhatsz!

A Mandarin nyelvben négy hangsúly van (leszámítva a hangsúlytalan szótagokat). Ezek a következők:

  • Első tónus: a magas szinttartó. Magas hangsúllyal kell mondanod az egész szótagot. A jele egy vízszintes ékezet a magánhangzón. Példa: mā 妈/媽 (anya)
  • Második tónus: a magas emelkedő. Normális hangsúllyal kezdd a szótagod, és egyfolytában emeld azt (mint az angolban a kérdő mondat utolsó szava). A vége olyan magasan legyen, amit az első tónusban használnál. A jele a magyarban megszokott ékezet. Példa: má 麻/麻 (kender)
  • Harmadik tónus: az eső-emelkedő. Kicsit mélyebbről kezdd, mint a normál hangsúly, és jól hallhatóan kezdjen el esni a hangmagasság - utána emeld fel a hangsúlyt a normál beszédhangodnál magasabbra. A jele: egy fordított kalapos ékezet, mint egy kicsi V betű. Példa: mă 马/馬 (ló)
  • Negyedik tónus: az eső. Kezdd magasan, a normálisnál magasabban, akárcsak az első tónust - a szótag közben folyamatosan essen a hangsúly, a vége pedig a normál hangsúlyodnál mélyebben legyen. Jele: a magyarhoz képest fordított ékezet. Példa: mà 骂/罵 (átok)

A példákból is látszik, hogy egyáltalán nem mindegy, milyen hangsúlyt használunk. Nem mindegy, hogy meg kell patkolni a lovat, vagy meg kell patkolni az édesanyád...

Egy-két szabály

  • Ha egymás után két 3. tónus jön, akkor kiejtésben az első 2. tónussá alakul. Ezt nem jelölik írásban! Példa: Nĭ hăo (Jó napot!) kiejtésben: Ní hăo
  • Ha három 3. tónus kerül egymás után, akkor az első kettő 2. tónussá alakul. Példa Wŏ yĕ hăo kiejtésben: Wó yé hăo. Ez sincs jelölve írásban!
  • 不: ez a tagadás jele, kiejtése: bù. Még egy 4. tónus után azonban 2. tónussá alakul. Ezt jelölik írásban, hangsúlytalan szótagként (bu).
  • 一: ez az 'egy' jele (szám), kiejtése pedig yī. Azonban ha a szó után 1., 2. vagy 3. tónus jön, akkor a yī 4. tónusú lesz. Példa: yìxiē. 4. tónus után azonban 2. tónusú lesz. Példa: yílù. Jelölik írásban.
  • A partikulák mindig semleges tónusúak. 
  • A duplázott szótagok második fele semleges tónusú lesz. Példa: māma, gēge.

Kezdjük el!

Jó napot!
你好!
你好!

Nĭ hăo!

A 你 egy személyes névmás, azt jelenti: te. A 好 már egy kicsit érdekesebb. Egy melléknév, amely azt jelenti, hogy 'jó', de igeként is lehet használni, ekkor a jelentése: 'jónak lenni'.

Kérdés, tagadás
你是中国人吗?
你是中國人嗎?
Nĭ shì zhōng guó rén ma? (Te kínai vagy?)

不是,我是美国人。
不是,我是美國人。
Bu shì, wŏ shì měi guó rén. (Nem, én amerikai vagyok.)

A 你 szintén egy személyes névmás, az én. A 是 a létige, a 不 pedig a már említett tagadás. 

A legtöbb kérdő mondat a 吗/嗎 szótaggal ér véget. Van azonban olyan, amikor nem így van:

你忙不忙?
你忙不忙?
Nĭ máng bù máng? (Elfoglalt vagy?)

Ez az úgynevezett eldöntendő kérdés. Először mondod, állítva, kijelentve, majd tagadva.

Szerintem a rengeteg kiejtési szabály miatt első leckeként bőven elég ennyi.

A bejegyzés trackback címe:

https://tanuljunknyelveket.blog.hu/api/trackback/id/tr842911481

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.