Ezúttal is párbeszédek lesznek a leckében, mert szerintem ez a legegyszerűbb módja a nyelv megtanulásának. Ismét egy összefoglaló és ismétlő lecke, tehát 'régi' dolgokat is előveszek újra - azonban újdonságok is akadnak majd bőven. Nehezítésként ebben a leckében pinyint - tehát a latin betűs kiejtési segédletet - nem fogok a kínai szöveg alá írni, csak az új szavakat írom majd ki vele. Hosszú lecke lesz :) Jöjjön az első, rendkívül egyszerű:

你爸爸妈妈都好吗?
他们都很好。

你爸爸媽媽都好嗎?
他們都很好。

Rögtön újdonsággal kezdünk. A 你好吗?/ 你好嗎?része ismert belőle, az alany azonban más: a 爸爸 (bàba) magyarul az 'apa', a 妈妈 / 媽媽 (māma) pedig az 'anya'. (Mivel két teljesen egyforma jel áll egymás mellett, a második szótag mindkét esetben hangsúlytalan.)

Még egy érdekesség van: a 都 (dōu). Ez valami olyasmit jelent, hogy 'mindannyian'. 

A fordítás tehát: Anyukád és apukád jól vannak? (A 都-t nem fordítottam bele, mert elég magyartalan lenne.) Igen, mindannyian jól vannak.

Jöjjön a következő:

那是谁?那是陈老师。她是中国人。这是我朋友,他不是老师。他是医生。

那是誰?那是陳老師。她是中國人。這是我朋友,他不是老師。他是醫生。

Semmi bonyolult nincs ebben sem, csak egy-két ismeretlen szó, mint a 那 (nà) - 'az'. Az első mondat tehát: 'Az ott kicsoda?'

A következő mondatban egy név van, 陈 / 陳 (Chén). Chén mellett a titulusa van, mégpedig a 老师 / 老師 (lǎoshī) - tanár. Tehát 'Az ott Chen tanárnő' - merthogy a Chén egy női név lenne. 

A következő mondatban minden világos: 'Ő amerikai'. 

A harmadik mondatban egyetlen új szó van, a 朋友 (péngyou), azaz a 'barát'. 'Ez itt a barátom, ő nem tanár.'

Hanem 医生 / 醫生 (yīshēng), azaz orvos.

Következő:

请进。您贵姓?
我叫马达为,是语言学院的学生。我学习汉语,杨先生是我的老师。陆雨平是我朋友,他是记者。
认识你,我很高兴。

請進。您貴姓?
我叫馬大為,是語言學院的學生。我學習漢語,楊先生是我的老師。陸雨平是我朋友,他是記者。
認識你,我很高興。

Ez már hosszabb. A 请 / 請 (qǐng) annyit jelent, hogy 'kérem', mint amikor udvariasan megkérünk valakit valamire. De mire? A 进 / 進 (jìn) azt jelenti, hogy 'belépni', 'bejönni'. Tehát: 'Kérem, jöjjön be!'

A következő mondatból a 您 (nín) majdnem ugyanazt jelenti, mint a 你 - maga a jel is ugyanaz, csak egy szív van aláírva. Udvariasabb a 你-nél, a fordítása ezért lehetne 'ön'. A 贵 / 貴 (guì) magyarul 'drága', a 姓 (xìng) pedig vezetéknév. Mitől drága egy vezetéknév? Leginkább így lehet ezt lefordítani: 'Az ön becses vezetékneve?'

A válaszban sok az ismeretlen szó, de semmi nehéz nincs benne. A vesszőig tiszta sor, a 马达为 / 馬大為 (Mǎ Dàwéi) egy név. (És nem csak angolosan hangzik, hanem tényleg egy amerikai fickó neve, amit a kínaiaknak persze muszáj átírniuk :) )

A vessző után a 语言 / 語言(yǔyán) a 'nyelv', mint a kínai nyelv, a 学院 / 學院 (xuéyuàn) pedig a 'főiskola'. A 学生 / 學生 szót már ismerjük, ő a 'tanuló'. A 的 (de) szót is ismerjük, leginkább 'valakinek (szó előtt) a valamije (szó után)'. Ez esetben az lenne, hogy a 'nyelvi főiskolának a tanulója', ha szó szerint fordítanám. A mondat tehát: 'Ma Dawei vagyok, a nyelvi főiskola tanulója'.

Kis magyarázat még a 的 szóhoz: az első párbeszédben az volt, hogy 你爸爸媽媽, nem pedig 爸爸媽媽. Ugyanígy a 我朋友 sem 朋友. Egyszerűen azért, mert nem mondják ezt a szót akkor, ha valaki közel áll hozzád, a fordításban mégis benne van.

A negyedik mondat a vesszőig könnyű, az új szó a 学习 / 學習(xuéxí), azaz 'tanulni', a 汉语 / 漢語 (Hànyǔ) pedig a kínai nyelv. A vessző után a 杨 / 楊 (Yáng) szintén egy név, a többi mind ismerős. A mondat tehát: 'Kínaiul tanulok, a tanárom Yáng tanár úr'. (Itt is látszik, Yáng tanár úr már nem áll közel hozzám, ide kellett a 的!)

A következő mondatban ismét egy név van, 陆雨平 / 陸雨平 (Lù Yǔpíng). A 记者 / 記者 (jìzhě) egy új szó, magyarul 'újságíró'. Tehát 'Lu Yuping a barátom, ő újságíró'.

Az utolsó mondatban végre nem csak egy új szó van, hanem egy új kifejezés is, ez pedig a 认识 / 認識 (rènshi), azaz 'megismerni'. (Itt nagy különbség van az egyszerűsített és a tradicionális írásjegyek között, teljesen új írásjegyeket alkottak. Ha nekik így jobb... :) ) Ami fontos, hogy a kifejezés után áll a személy, akit megismertünk. Hogy pontosabb legyek, nem mi, hanem aki a kifejezés előtt áll. A mondatban nem áll ott senki, mert egyértelmű, hogy a beszélő ismert meg valakit. Új szó még a 高兴 / 高興 (gāoxìng), azaz 'örülni'. Ha mindezt egybegyúrjuk, abból az lesz, hogy 'Örülök, hogy megismertem (önt)'.

Van még párbeszéd bőven!

请问,他的宿舍在哪儿?
在三层三一〇号。
谢谢。

請問,他的宿舍在哪兒?
在三層三一零號。
謝謝。

Bár a 请 / 請 az előző szövegben már szerepelt, itt most egy kifejezésben áll: a 请问 / 請問 (qǐngwèn) annyit tesz, hogy 'elnézést', illetve 'megkérdezhetem, hogy ...'. Akkor használják, amikor egy idegenhez szólnak, hogy kérdezzenek valamit. A 宿舍 (sù shè) magyarul 'kollégium', 'hostel' és ehhez hasonlók. A 哪儿 / 哪兒 (nǎr, nǎer) már érdekesebb.

Egyrészt a  哪 nem csak hogy nagyon hasonlít a 那 írásjegyre, de a kiejtésében is csak a hangsúlyban van különbség. Erre fontos figyelni! A 哪 magyarul 'hol?', a 儿 / 兒 pedig tipikusan egy olyan szó, amit ált. csak Pekingben és környékén használnak. A tükörfordítása '... lévő hely', a 哪儿 / 哪兒 tehát a 'hol lévő hely'. Ugyanígy a 儿 / 兒 az 'ott lévő hely', a  / 這兒 pedig az 'itt lévő hely. A kiejtése is furcsa: egybe olvad az előtte lévő szóval. Olyan, mintha a nǎ után egy angol 'r' hangot mondanánk, ezért sok helyen a pinyin átírás is csak röviden 'nǎr'. Magyarul ki is hagyhatjuk: 'Elnézést, az ő kollégiumi szobája hol van?' (Hogy ki az az ő, az nem derül ki.)

A következő mondatban előderül egy-két szám (amit eddig eléggé elhanyagoltam). A 三 (sān) meglepő módon a hármas, az egyeset pedig már ismerjük. A 层 / 層 (céng) egy számlálószó az emeletekre (pontosabban a szintekre), a 号 / 號 (háo) pedig a 'szám', ez esetben a szobaszám lesz. A 〇 / 零 (líng) egyszerűsített formájában elég felismerhető, hogy a nulláról van szó :) (Igazából a 〇 nem a 零 egyszerűsítése - ahol a bonyolult írást használják, ott is előfordul a 〇, sőt, fordítva is.) Tehát: 'A harmadik szint háromszáztízes szobában'. Érdekesség még, hogy nem szokták rendesen számmal mondani, hogy 三百十 (sān bǎi shí), hanem a számjegyeket szokták külön mondani. 

A vége pedig természetesen a 'Köszönöm'.

Jöjjön még egy rövid!

请问,您认识陈老师吗?
对不起,我不认识。
没关系。再见。
再见。

請問,您認識陳老師嗎?
對不起,我不認識。
沒關係。再見。
再見。

Ez most lazítás, hiszen nincs benne ismeretlen szó. 'Elnézést, ön ismeri Chen tanárnőt? Bocsánat, nem ismerem. Semmi baj, viszlát! Viszlát!'

Most egy hosszabbat, de ugyanilyen egyszerűt!

您好!
您好!
请问,您贵姓?
我姓丁,叫丁力波。请问,您姓什么?
我姓宋,叫宋华。您是哪国人?
我是美国人,是北京大学的学生。
认识您很高兴。
认识您,我也很高兴。

 

您好!
您好!
請問,您貴姓?
我姓丁,叫丁力波。請問,您姓什麼?
我姓宋,叫宋華。您是哪國人?
我是美國人,是北京大學的學生。
認識你很高興。
認識您,我也很高興。

Nihao-nihao.

A harmadik sor volt már ma: 'Megkérdezhetem a becses vezetéknevét?'

A válaszban csak a név az új: 丁力波 (Dīng Lìbō). 'A vezetéknevem Ding, Ding Libonak hívnak'. 

Utána ő is visszakérdez:  'Megkérdezhetem a becses vezetéknevét?' Az egyetlen különbség, hogy a végére mondja a 什么 / 什麼 kérdőszót, amit a másik fickó lehagyott. Ki a másik fickó?

Ki lehet találni, hogy a 宋华 / 宋華 (Sòng Huá) ismét egy név lesz. 'A vezetéknevem Sòng, Sòng Huának hívnak'.

Az ez után lévő mondatban minden szó ismert, mégsem egyértelmű a helyzet. Ha a 中国人 / 中國人 a kínai, a 美国人 / 美國人 pedig az amerikai, akkor a 哪国人 / 哪國人 pedig egy kérdés: ' Hová valósi vagy?' (Illetve 'melyik ország embere vagy', de ilyet magyarul nem mondunk.)

A válaszban van két ismeretlen szó. A 北京 (Běijīng) nem más, mint Peking, a 大学 / 大學 (dàxué) pedig az 'egyetem'. Tehát 'Amerikai vagyok, a Pekingi Egyetem tanulója'.

Innentől egyszerű a dolog: 'Örülök, hogy megismertelek' - 'Én is örülök, hogy megismertelek'.

Még mindig van!

先生,请问,办公室在哪儿?
在五层。
陈老师在吗?
谁?对不起,请再说一遍
陈老师在吗?
他在。
谢谢。
不谢。

先生,請問,辦公室在哪兒?
在五層。
陳老師在嗎?
誰?對不起,請再說一遍。
陳老師在嗎?
他在。
謝謝。
不謝。

Nincs benne sok ismeretlen szó. Az első: 'Uram, elnézést, az iroda hol van?'. A 办公室 / 辦公室 ugyebár az iroda.

'Az ötödik szinten.'

'Chen tanárnő itt van?' (Igazából nem itt, a 在 tulajdonképpen egy létige. Tehát helyesebb talán a 'Cheng tanárnő bent van?)

A buli most jön, egy ismeretlen szóval, ami a (biàn), ami magyarul alkalom, idő, stb. Hogy jön ez ide? A fordítás: 'Kicsoda? Bocsánat, kérlek mondd még egyszer'. Tükörfordításban kérem, ismét mondja egy alkalommal. De az előző fordítás szebb volt, szerintem.

'Chen tanárnő itt van?

'Itt van.'

'Köszönöm.'

És erre mit mondunk? A tagadószó és a köszönni - 'Ne köszönd', azaz 'Nincs mit (köszönni)'.

Ééééés az utolsó:

可以进来吗?
王先生,您好。请进,请坐。
对不起,我来晚了。
没关系。您要咖啡吗?
我不要。谢谢。明天我们去看京剧,好吗?
对不起,明天我很忙,恐怕不行。

可以進來嗎?
王先生,您好。請進,請坐。
對不起,我來晚了。
沒關係。您要咖啡嗎?
我不要。謝謝。明天我們去看京劇,好嗎?
對不起,明天我很忙,恐怕不行。

可以 ismerős (lehetséges), az után pedig egy kifejezés. A 进 / 進 belépni, bejönni, a 进来 / 進來 (jìnlái) pedig ugyanaz, csak 'szebben'. A fordítás: 'Be szabad jönni?'

王 (Wáng) ismét egy név. A 坐 (zuò) is ismeretlen: 'ülni'. Tehát: 'Wang úr, jó napot! Kérem, jöjjön be és üljön le!'

A következőben egy újabb ismeretlen szó, a 晚 (wǎn), ami két dolgot jelent: vagy estét, vagy későt - ez esetben az utóbbit. Emlékezzünk a 了-re! Befejezettséget jelent, fordításban pedig múlt időt. A mondat tehát 'Sajnálom, elkéstem / későn jöttem'.

A válaszban két ismeretlen szó van, a 要 (yào) 'kérni valamit', a 咖啡 (kāfēi) törzsgyökeres kínai szó pedig a 'kávé'. A válasza tehát 'Semmi baj. Kér kávét?'

'Nem kérek, köszönöm.' Ez után három ismeretlen szó is sikeredett, a 去 (qù) 'menni', a 看 (kàn) 'néz', 'lát' (az írásjegy itt nagyon szellemes: a szem (目) fölé tartva egy kéz (手) ), az utolsó pedig a 京剧 / 京劇 (jīngjù) 'Pekingi Opera'. Tehát 'Holnap megyünk megnézni a Pekingi Operát (ban egy darabot), jó?' Ez egy meghívás, még ha nem is látszik rajta.

Nincs utolsó mondat ismeretlen szó nélkül: a 恐怕 (kǒngpà) magyarul 'attól tartok', a 行 (xíng) pedig egy másik szó a 'megy' igére - valamint 'oké', és a társai. Nézzük tehát, hogy utasítja vissza a meghívást: 'Sajnálom, holnap nagyon elfoglalt leszek, attól tartok nem fog menni'.

A bejegyzés trackback címe:

https://tanuljunknyelveket.blog.hu/api/trackback/id/tr454715717

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

kbalazs · http://www.chinabiz.hu 2012.08.17. 06:27:06

Mivel kifejezetten kéred a blog leírásában, teszek pár észrevételt.

Értem, hogy a lecke tanulásával párhuzamosan írod ezeket a bejegyzéseket, de figyelned kéne arra, hogy az - olykor téves - saját feltételezéseid ne keverd bele a tananyagba (ha nem saját tipp, hanem valahol máshol láttad leírva az alábbiakat, akkor ezentúl kezeld kritikusabban azt a forrást):

- "Mivel két teljesen egyforma jel áll egymás mellett, elég csak az egyik szó átírásánál jelölni a hangsúlyt." Ehelyett a másodikon azért nincs hangsúlyjel, mert hangsúlytalan.

- "Fontos, hogy amit angolul nagybetűvel írnánk, azt a pinyin átírásban is nagybetűvel kell írni!" Arról, hogy pinyinben mit kell nagybetűvel írni, külön szabályok vannak, amik nem teljesen azonosak az angol nyelvével. Amúgy nem is értem ezt itt miért tartottad fontosnak megjegyezni, a tulajdonneveket magyarul is nagy kezdőbetűvel írjuk, nem? Ha már itt tartunk, arra is van szabály, hogy mit kell egybe és külön írni, a yuyan, gaoxing, jizhe, hanyu, sushe, kafei, stb. mind egybe irandó.

- "Fontos, hogy a 她 írásjegy van használva a 他 helyett - mind a kettőnek tā az olvasata, de az előbbit nőkre használjuk. És mivel a kínai egy férfi jogú társadalom, ezért bármilyen társaságban, amelyikben akár egy férfi is van, már azt kell mondani, hogy 他们 / 他們." A kínaiban - a magyarhoz hasonlóan - nincsenek megkülönböztetve a nemek egyes harmadik személyben sem. A 他 egyaránt jelenti a férfit és a nőt, hiszen nincsenek megkülönböztetve a nemek. Az Angliában járt Liu Bannong volt az, aki 1920-ban felvetette egy írásában, hogy az 他 írásjegy ember gyöke helyett a 女 (nő) gyökkel kéne írni a nőkről az egyes szám harmadik személyt. Az alábbi linken megtalálod azt az 1920 szeptember 4-én megjelent versét, amiben először használta: blog.sina.com.cn/s/blog_4bbb74a501000cai.html A mai nyelvben, amikor valaki kifejezetten hangsúlyozni szeretné, hogy az illető nő, akkor használja csak a 她 írásjegyet.

- "...amit a másik fickónak is kellett volna mondania, de laza volt, ezért lehagyta." Ez nem lazaság.

Van sima elírás is, pl. a "Mǎ Dà wéi" helyesen nyilván Mǎ Dàwéi lenne.

Perdition 2012.08.19. 13:33:54

Egyik sem saját feltételezés, az egymás mellett lévő két ugyanolyan írásjegy esetében egy forrásból vettem az információt, de arról már szóltak itt a blogban, hogy téves dolgok is vannak benne - a terveim szerint ez volt az utolsó bejegyzés, amiben használtam.

A nagybetűs és a 她 írásjegyes információ egy kínait tanító ismerősömtől származik. Most utánanéztem én is, és igazad van.

Ami a 'Ma Da wei', gao xing, stb. szavakat illeti, ez saját ötlet volt - a célom az volt vele, hogy minden írásjegyen egyértelműen látszódjon, hogy hogyan kell átírni. De elismerem, egybe írva is látszódik, ráadásul úgy a helyes... :)

Köszönöm az észrevételt, ki is javítok mindent.