Az előző lecke kiegészítésével kezdeném.

Szó volt a vil és a skal segédigéről (amikor is NEM kell ragozni utána az igét).
Kicsit hiányosan fogalmaztam, de inkább külön kiemelem: a vil, mint említettem, (nagy valószínűséggel :) ) az angol will szóból származik. (Esetleg fordítva?) Ami kimaradt: az angolban két dolgot jelent a will, az első, amit mindenki tud: jelöli a jövő időt. A második jelentése viszont a szeretne. Fordítsuk le a múltkori két mondatot!

Jeg skal reise i morgen. Holnap menni fogok.
John vil komme på fredag. John szeretne jönni pénteken. (Megjegyzés: John nevét kétféleképpen is lehet hallani a norvégoktól, angolosan 'Dzsón' is lehet, de fonetikusan (azaz norvégul) is lehet.)

Gyakorlás!


Nincs jobb gyakorlás egy párbeszédnél, előtte azonban még tisztába kell tenni egy-két dolgot.

A 'beszél' igét már végigragoztuk, és látszódott, hogy nem nehéz norvégul ragozni. Nincs ez másként a létigével sem:

Jeg er
Du er
Han/hun/den/det er (den, det: ugyanarra használjuk, mint az angol 'it' szót, csak a norvégban ugye nemek is vannak)
Vi er
Dere er
De er (kiejtési kivétel: "DI er"

Azonban a létige ragozatlan formában kicsit máshogy néz ki: å være. Nem lesz sokszor szükség rá így, de azért jó tudni - és azt is, hogy igen kevés a kivétel, de azért akad.

Lesz a párbeszédben tárgyas személyes névmás is - ijesztőnek hangzik, de nagyon egyszerű: ez ugyanaz, mint az angolban a me, your, him, her, stb. Nézzük, melyiknek mi a párja!

Jeg - meg (engem, nekem, stb.)
Du - deg (téged, neked, stb.)
Han - ham (vidéken han)
Hun - henne
Den - den
Det - det
Vi - oss
Dere - dere
De - dem

Azt is tudjuk, hogy mit jelent az 'i' és a '' prepozíció. A norvégok azonban össze-vissza használják, gyakorlatilag mindenhez külön meg kell tanulni, hogy mihez melyik tartozik. Ezt most még nem, csak később veszem elő, de a párbeszéd miatt néhány:

i kveld - ma este
i juli - júliusban
i sommer (o) - nyáron
i dag - ma
i morgen - holnap
på torsdag (o) - csütörtökön (nem felejtettük el: a torsdag kiejtése 'tosdag' az 'rs' miatt!)

Nézzük a párbeszédet! Lesznek benne újdonságok is!!

A: Når skal vi reise til Norge? - A når egy kérdőszó: 'mikor?', minden mást tudunk: 'Mikor utazunk Norvégiába?'
B: Jeg kan raise i juli. - Ez egyértelmű. A 'raise' nincs ragozva, mert ott a 'kan'.
A: Jeg vil gjerne reise i juli. Skal vi reise med fly? - Az első mondat itt is egyszerű. A 'gjerne' ne zavarjon be, sok mindent jelent, és később is lesz - ott könnyebb megérteni. Második mondatnál az alany és a segédige helyet cserélt - megint ismerős az angolból. A 'fly' repülő, 'med fly' pedig 'repülővel'. Tehát: 'Repülővel fogunk menni?'
B: Nei, jeg vil reise med ferge. Jeg skal kjøre motorsykkel. Vil du kjøre med meg? - Ferge: komp, ezzel el is intéztük az első mondatot. A második mondatban ha a 'sykkel' a bicikli, akkor könnyen rájöhetünk a szóra :) Viszont a 'kjøre' azt jelenti, hogy futni. Magyarul motorral megyünk, norvégul motorral futnak - vicces, de ugyanazt jelenti. A harmadik mondatban semmi új nincs :)
A: Ja, gjerne! Det går ferge fra Newcastle til Bergen og ferge fra Harwich til Gøteborg i Sverige. - Igen, szeretnék. Itt a gjerne, és már meg is magyaráztam, hogy mit jelentett az előbb (és azt is megmagyaráztam, hogy miért volt ott nehezebb megmagyarázni :) ). A második mondatban magyarul inkább azt mondanánk, hogy 'van egy komp Newcastleből Bergenbe, és van egy Harwichből Göreborgba. A norvégok viszont így fejezik ki magukat. Felesleges most ezzel többet törődni, még sokszor előkerül. (Nem felejtettük el az 'og' szóra a kiejtési kivételt? Og - 'o')
B: Det er bedre å reise til Gøteborg hvis vi skal til Oslo. Jeg har et godt kart over Sverige og Norge. - Ez a mondat nehéz. Először is, a 'bedre' azt jelenti: 'jobb'. Melléknév fokozásba még nem megyek bele, ráadásul ez egy kivétel (hasonlít is az angol 'better'-re). Könnyebb utazni (å reise) Göteborgba. Hvis: ha, azaz: ha Osloba megyünk. Következő mondat már könnyebb: a 'kart' az a 'térkép', a 'Sverige' pedig 'Svédország' (bár Göteborg után gondolom erre marha nehéz volt rájönni). Azaz: Van egy jó térképem Svédországról és Norvégiáról (over, hosszú o-val).

A végére egy problémás dolog: hogyan ejtjük ki azt, hogy Oslo? Mind a kettő o-ból u lesz (mind a kettő rövid), ráadásul az 's' sem tud viselkedni, mert itt 's'-nek ejtik 'sz' helyett. Tehát 'Uslu'.

Szerző: Perdition

5 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://tanuljunknyelveket.blog.hu/api/trackback/id/tr24953857

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Richie90 2014.02.03. 21:31:41

A 'kjøre' semmilyen értelemben nem jelent futást norvégul. Azt jelenti vezetni. A futásra a 'løpe' igét használják.
å kjøre - to drive
å løpe - to run

Perdition 2014.02.09. 13:29:07

Érdekes. Több szótárban is megnéztem. Van olyan, amelyik kiadja a 'futni' jelentést (a tankönyvemmel együtt), de olyan is, amelyik nem. Úgyhogy most igazán tanácstalan vagyok. Egyelőre benne hagyom, de nemsokára lesz lehetőségem egy anyanyelvivel beszélni, mindenképpen megkérdezem tőle.

Richie90 2014.02.22. 16:38:06

@Perdition: Én még sosem találkoztam vele így, de ettől függetlenül lehetséges. Elsőre nagyon furcsának tűnt, ezért utána néztem de így sem találtam ilyenre utalást. De ha lesz lehetőséged anyanyelvivel beszélni, akkor biztos meglesz rá a válasz. Kíváncsi vagyok rá. A Teach Yourself - Complete Norwegian tankönyvéből tanultál?

Perdition 2014.04.15. 00:26:39

@Richie90: húha, kissé elmaradtam a válasszal.
Előkerült a Teach Yourself is, a Colloquial is, valamint a Ny i Norge tankönyv is.

unonymous 2014.09.02. 21:16:21

"az angolban két dolgot jelent a will, az első, amit mindenki tud: jelöli a jövő időt. A második jelentése viszont a szeretne."

10+ éve tanulom az angolt, de ilyesmivel még sosem találkoztam, hogy a will a jövő idő kifejezése mellett azt is jelentené, hogy "szeretne". (másik jelentése valóban van mint főnév: végrendelet)