A japán nyelv három írástípusa közül a 'másodikról', a katakanáról szól a lecke. Szinte egy az egyben ugyanaz vonatkozik rá, mint a hiraganára.

De akkor miért kell még egy szótagábécé, ha már van egy? Egyszerűen másra használják. Nagyjából valaki képes rendesen tanulni a japán nyelvet akkor is, ha a katakanákat kihagyja, hiszen a hiragana a 'fontosabb' - ezt azonban nem ajánlom. Sok ember beleesett ebbe a hibába (köztük én is), hogy már bonyolult, sok vonásos kanjikat is el tudnak olvasni egy nehéz szövegben, de amint a képbe kerül egy katakanával írt szó, rögtön bajban vannak. Ezért hiába lehet többé-kevésbé a katakana ismerete nélkül a kettes leckére ugrani, saját tapasztalatból is mondom, hogy nem ajánlom!

Íme egy egész hasonló táblázat, mint a hiraganáé:

A I U E O
-
A (a)

I (i)

U (u)

E (e)

O (o)
K
KA (ka)

KI (ki)

KU (ku)

KE (ke)

KO (ko)
S
SA (sza)

SHI (si)

SU (szu)

SE (sze)

SO (szo)
T
TA (ta)

CHI (csi)

TSU (cu)

TE (te)

TO (to)
N
NA (na)

NI (ni)

NU (nu)

NE (ne)

NO (no)
H
HA (ha)

HI (hi)

FU (fu)

HE (he)

HO (ho)
M
MA (ma)

MI (mi)

MU (mu)

ME (me)

MO (mo)
Y
YA (ja)

YU (ju)

YO (jo)
R
RA (ra)

RI (ri)

RU (ru)

RE (re)

RO (ro)
W
WA (va)

WO (wo/o)


Az N (n) katakanában: ン.
Ékezetes írásjegyek is vannak:

A I U E O
G
GA (ga)

GI (gi)

GU (gu)

GE (ge)

GO (go)
Z
ZA (za)

JI (dzsi)

ZU (zu)

ZE (ze)

ZO (zo)
D
DA (da)

JI (dzsi)

ZU (zu)

DE (de)

DO (do)
B
BA (ba)

BI (bi)

BU (bu)

BE (be)

BO (bo)
P
PA (pa)

PI (pi)

PU (pu)

PE (pe)

PO (po)


Illetve az összetett katakanák is:

キャ
KYA (kja)
キュ
KYU (kju)
キョ
KYO (kjo)
シャ
SHA (sa)
シュ
SHU (su)
ショ
SHO (so)
チャ
CHA (csa)
チュ
CHU (csu)
チョ
CHO (cso)
ニャ
NYA (nja)
ニュ
NYU (nju)
ニョ
NYO (njo)
ヒャ
HYA (hja)
ヒュ
HYU (hju)
ヒョ
HYO (hjo)
ミャ
MYA (mja)
ミュ
MYU (mju)
ミョ
MYO (mjo)
リャ
RYA (rja)
リュ
RYU (rju)
リョ
RYO (rjo)
ギャ
GYA (gja)
ギュ
GYU (gju)
ギョ
GYO (gjo)
ジャ
JA (dzsa)
ジュ
JU (dzsu)
ジョ
JO (dzso)
ビャ
BYA (bja)
ビュ
BYU (bju)
ビョ
BYO (bjo)
ピャ
PYA (pja)
ピュ
PYU (pju)
ピョ
PYO (pjo)


Az egyéb szabályok többé-kevésbé, mint már említettem, azok a szabályok érvényesek, amelyek a hiraganára is.

Ilyen a mássalhangzó nyújtás is: カップ kappu.
Egyszerűbb azonban a magánhangzó nyújtás! Nem kell extra, 'bónusz' katakanákkal foglalkozni, egyszerűen a nyújtott hang után kell egy ー jelet írni. Pl: カー kaa, スキーsukii, ケーキ keeki.

Mire is használjuk a katakanát? Egyszerűen ki is emelhetünk vele valamit a szövegből. A japán nyelvben három féle írásmóddal lehet majdnem mindent írni, azonban mindennek megvan a maga szabálya, hogy mit mivel kell. Az átlag szavakat pl. kanjival vagy hiraganával. Ha pedig mégis katakanával írja valaki, az 'váratlan', ezért kiemelkedik.

De azért mégis gyakoribb indok az idegen szó. Ezt is tisztázni kell! Mit jelent a magyar nyelvben az idegen szó? Hát azt, hogy nem magyar eredetű szó. Na és a japán nyelvben? Azt, hogy nem japán, nem kínai és nem koreai eredetű szó. A japán nyelv szókincsének nagyon nagy, kb. 70%-a kínai jövevényszó. Ezeket mind kanjival írjuk.

Éppen azért, mert többnyire idegen szavakat lehet a katakanával írni, ezért egy kicsit több kombináció is létezik - amelyeket japánul máshogy nem lehet leírni. Ilyen pl. a ウィ wi: ハロウィーン harowin, vagy a ファ fa: ファション fashon, esetleg a フェ fe: カフェ kafe. Vajon mit jelenthetnek? :)

Itt egy kis lista a katakanás szavakból, mindegyikről rá lehet jönni, hogy mit jelent!
アメリカ、テープ、ジーンズ、ノート、ペン、コンピューター

A bejegyzés trackback címe:

https://tanuljunknyelveket.blog.hu/api/trackback/id/tr596396451

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.