Perzsa - 1: kezdés
2019.08.20. 16:00
A perzsa nyelv egy indoeurópai nyelv, ezért aki tud bármely indoeurópai nyelven (az angol is beleszámít!), annak lesz egy-két elem ismerős a nyelvből. Azonban történelmi és kulturális okokból az arab is nagy hatással volt a nyelvre: sok jövevényszó került be onnan, valamint az arab írásrendszer egy módosított változatát használják.
Az arab betűk többnyire máshogy néznek ki, ha a szó elején, közepén vagy a végén vannak, valamint akkor, ha egyedül vannak. (Néhány betűt sosem kötünk hozzá a következőhöz, így azok nem nagyon változnak!) Az írás jobbról balra halad, valamint általában nem jelölik a rövid magánhangzókat. Érdekesség továbbá, hogy az arab nyelvben több hang létezik, mint a perzsában, de - többnyire idegen szavak leírásához - a perzsában nem létező hangot jelölő betűket mégis használják, ezért jelölhet több betű egy hangot. Nézzük őket!
| KELL KÖTNI? | HANG | VÉGSŐ | KÖZÉP | ELEJE | KÜLÖN | BETŰ NEVE |
| NEM | ...erről később |
ـا |
ـا |
ا |
ا |
alef |
| IGEN | magyar B |
ـب |
ـبـ |
بـ |
ب |
be |
| IGEN | hehezetes P |
ـپ |
ـپـ |
پـ |
پ |
pe |
| IGEN | hehezetes T |
ـت |
ـتـ |
تـ |
ت |
te |
| IGEN | magyar SZ |
ـث |
ـثـ |
ثـ |
ث |
se |
| IGEN | magyar DZS |
ـج |
ـجـ |
جـ |
ج |
jim |
| IGEN | hehezetes CS |
ـچ |
ـچـ |
چـ |
چ |
che |
| IGEN | magyar H |
ـح |
ـحـ |
حـ |
ح |
he |
| IGEN | erősen megnyomott H |
ـخ |
ـخـ |
خـ |
خ |
khe |
| NEM | magyar D |
ـد |
ـد |
د |
د |
dâl |
| NEM | magyar Z |
ـذ |
ـذ |
ذ |
ذ |
zâl |
| NEM | magyar (pergő) R |
ـر |
ـر |
ر |
ر |
re |
| NEM | magyar Z |
ـز |
ـز |
ز |
ز |
ze |
| NEM | magyar ZS |
ـژ |
ـژ |
ژ |
ژ |
zhe |
| IGEN | magyar SZ |
ـس |
ـسـ |
سـ |
س |
sin |
| IGEN | magyar S |
ـش |
ـشـ |
شـ |
ش |
shin |
| IGEN | hátul képzett SZ |
ـص |
ـصـ |
صـ |
ص |
sâd |
| IGEN | hátul képzett Z |
ـض |
ـضـ |
ضـ |
ض |
zâd |
| IGEN | angol TH, mint a THERMAL szóban |
ـط |
ـطـ |
طـ |
ط |
tâ |
| IGEN | hangsúlyosabb, "sötét" Z |
ـظ |
ـظـ |
ظـ |
ظ |
zâ |
| IGEN | nagyon erős gégezár |
ـع |
ـعـ |
عـ |
ع |
'ain |
| IGEN | hasonló az 'ainhoz, de hanggal |
ـغ |
ـغـ |
غـ |
غ |
ghain |
| IGEN | magyar F |
ـف |
ـفـ |
فـ |
ف |
fe |
| IGEN | hátul képzett K |
ـق |
ـقـ |
قـ |
ق |
qâf |
| IGEN | hehezetes K |
ـک |
ـکـ |
کـ |
ک |
kâf |
| IGEN | magyar G |
ـگ |
ـگـ |
گـ |
گ |
gâf |
| IGEN | magyar L |
ـل |
ـلـ |
لـ |
ل |
lâm |
| IGEN | magyar M |
ـم |
ـمـ |
مـ |
م |
mim |
| IGEN | magyar N |
ـن |
ـنـ |
نـ |
ن |
nun |
| NEM | magyar V (ÉS lásd később) |
ـو |
ـو |
و |
و |
vâv |
| IGEN | magyar H |
ـه |
ـهـ |
هـ |
ه |
he |
| IGEN | magyar J (ÉS lásd később) |
ـی |
ـیـ |
یـ |
ی |
ye |
Nézzük a magángangzókat!
Magyar U
- szó közepén, hosszú: و, mindig kell írni! példák: کور - vak, شور - sós, نور - fény
- szó elején, hosszú: او, mindig kell írni! csupán egyetlen szóban van, ami önmaga: او - ő. Más esetben ezt a betűkombinációt "aw"-ként kell olvasni!
- szó végén, hosszú: و, mindig kell írni! példák: بانو - hölgy ,بو - illat
Magyar I
- szó közepén hosszú: ـیـ, mindig kell írni! példák: تیر - nyíl(vessző), سیب - alma
- szó elején hosszú: یـا, mindig kell írni! példák: ابنجا - itt, ابن - ez
- szó végén hosszú: ـی, mindig kell írni! példák: کی - ki? بازی - játszik
Magyar A
- szó közepén hosszú: ا, mindig kell írni! példák: تار - nem tiszta, پار سال - tavaly
- szó elején hosszú: آ, mindig kell írni! példa: آفتاب - nap
- szó végén hosszú: ا, mindig kell írni! példa: بالا - fel, magas (a لا akkor 'jelenik meg', ha egy lâm és egy alef találkozik egymással (csak ebben a sorrendben!), így olvasása: "LA")
Magyar Á
- szó közepén rövid: َ - ez csak egy mellékjel, általában nem tesszük ki! példa: تَبَر - kalapács
- szó elején rövid: ا, mindig kell írni! ha mellékjelesen írunk, ki lehet tenni fölé. példa: اَبر - ló
- szó végén rövid: ـه, mindig kell írni! csupán egyetlen szóban van: نه - nem
Figyelem, ezt ne tévesszük össze! Pont fordítva van, mint magyarul: az A-hang mindig hosszú, míg az Á-hang mindig rövid!
Magyar E
- szó közepén rövid: ِ - ez csak egy mellékjel, általában nem tesszük ki! példa: مِسل - szeret
- szó elején rövid: اِ, mindig kell írni! példa: اِمتِحان - vizsgák
- szó végén rövid: ـه, mindig kell írni, a mellékjek nélkül! ha mellékjelesen írunk, ki lehet tenni alá. példa: خانهِ - ház
Magyar O
- szó közepén rövid: ُ - ez csak mellékjel, általában nem tesszük ki! példa: مُرغ - madár
- szó elején rövid: اُ, mindig kell írni! példa: اُمید - remény
- szó végén rövid: و, mindig kell írni! Nem tisztán O, inkább OW diftongus, az O a hangsúlyosabb. Példa: پُلو - rizs
Egy új ábécét akkor tanulunk meg, ha használjuk - ezért a latin betűs átírást már itt is, a példáknál is hanyagoltam, és ez a továbbiakban is így lesz. Minden szót, ami először szerepel az oldalon, ki fogok mellékjelezni (jelölöm a magánhangzókat), de a továbbiakban már nem.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.