Az előző lecke kiegészítésével kezdeném.

Szó volt a vil és a skal segédigéről (amikor is NEM kell ragozni utána az igét).
Kicsit hiányosan fogalmaztam, de inkább külön kiemelem: a vil, mint említettem, (nagy valószínűséggel :) ) az angol will szóból származik. (Esetleg fordítva?) Ami kimaradt: az angolban két dolgot jelent a will, az első, amit mindenki tud: jelöli a jövő időt. A második jelentése viszont a szeretne. Fordítsuk le a múltkori két mondatot!

Jeg skal reise i morgen. Holnap menni fogok.
John vil komme på fredag. John szeretne jönni pénteken. (Megjegyzés: John nevét kétféleképpen is lehet hallani a norvégoktól, angolosan 'Dzsón' is lehet, de fonetikusan (azaz norvégul) is lehet.)

Gyakorlás!

Nincs jobb gyakorlás egy párbeszédnél, előtte azonban még tisztába kell tenni egy-két dolgot.

A 'beszél' igét már végigragoztuk, és látszódott, hogy nem nehéz norvégul ragozni. Nincs ez másként a létigével sem:

Jeg er
Du er
Han/hun/den/det er (den, det: ugyanarra használjuk, mint az angol 'it' szót, csak a norvégban ugye nemek is vannak)
Vi er
Dere er
De er (kiejtési kivétel: "DI er"

Azonban a létige ragozatlan formában kicsit máshogy néz ki: å være. Nem lesz sokszor szükség rá így, de azért jó tudni - és azt is, hogy igen kevés a kivétel, de azért akad.

Lesz a párbeszédben tárgyas személyes névmás is - ijesztőnek hangzik, de nagyon egyszerű: ez ugyanaz, mint az angolban a me, your, him, her, stb. Nézzük, melyiknek mi a párja!

Jeg - meg (engem, nekem, stb.)
Du - deg (téged, neked, stb.)
Han - ham (vidéken han)
Hun - henne
Den - den
Det - det
Vi - oss
Dere - dere
De - dem

Azt is tudjuk, hogy mit jelent az 'i' és a 'på' prepozíció. A norvégok azonban össze-vissza használják, gyakorlatilag mindenhez külön meg kell tanulni, hogy mihez melyik tartozik. Ezt most még nem, csak később veszem elő, de a párbeszéd miatt néhány:

i kveld - ma este
i juli - júliusban
i sommer (o) - nyáron
i dag - ma
i morgen - holnap
på torsdag (o) - csütörtökön (nem felejtettük el: a torsdag kiejtése 'tosdag' az 'rs' miatt!)

Nézzük a párbeszédet! Lesznek benne újdonságok is!!

A: Når skal vi reise til Norge? - A når egy kérdőszó: 'mikor?', minden mást tudunk: 'Mikor utazunk Norvégiába?'
B: Jeg kan raise i juli. - Ez egyértelmű. A 'raise' nincs ragozva, mert ott a 'kan'.
A: Jeg vil gjerne reise i juli. Skal vi reise med fly? - Az első mondat itt is egyszerű. A 'gjerne' ne zavarjon be, sok mindent jelent, és később is lesz - ott könnyebb megérteni. Második mondatnál az alany és a segédige helyet cserélt - megint ismerős az angolból. A 'fly' repülő, 'med fly' pedig 'repülővel'. Tehát: 'Repülővel fogunk menni?'
B: Nei, jeg vil reise med ferge. Jeg skal kjøre motorsykkel. Vil du kjøre med meg? - Ferge: komp, ezzel el is intéztük az első mondatot. A második mondatban ha a 'sykkel' a bicikli, akkor könnyen rájöhetünk a szóra :) Viszont a 'kjøre' azt jelenti, hogy futni. Magyarul motorral megyünk, norvégul motorral futnak - vicces, de ugyanazt jelenti. A harmadik mondatban semmi új nincs :)
A: Ja, gjerne! Det går ferge fra Newcastle til Bergen og ferge fra Harwich til Gøteborg i Sverige. - Igen, szeretnék. Itt a gjerne, és már meg is magyaráztam, hogy mit jelentett az előbb (és azt is megmagyaráztam, hogy miért volt ott nehezebb megmagyarázni :) ). A második mondatban magyarul inkább azt mondanánk, hogy 'van egy komp Newcastleből Bergenbe, és van egy Harwichből Göreborgba. A norvégok viszont így fejezik ki magukat. Felesleges most ezzel többet törődni, még sokszor előkerül. (Nem felejtettük el az 'og' szóra a kiejtési kivételt? Og - 'o')
B: Det er bedre å reise til Gøteborg hvis vi skal til Oslo. Jeg har et godt kart over Sverige og Norge. - Ez a mondat nehéz. Először is, a 'bedre' azt jelenti: 'jobb'. Melléknév fokozásba még nem megyek bele, ráadásul ez egy kivétel (hasonlít is az angol 'better'-re). Könnyebb utazni (å reise) Göteborgba. Hvis: ha, azaz: ha Osloba megyünk. Következő mondat már könnyebb: a 'kart' az a 'térkép', a 'Sverige' pedig 'Svédország' (bár Göteborg után gondolom erre marha nehéz volt rájönni). Azaz: Van egy jó térképem Svédországról és Norvégiáról (over, hosszú o-val).

A végére egy problémás dolog: hogyan ejtjük ki azt, hogy Oslo? Mind a kettő o-ból u lesz (mind a kettő rövid), ráadásul az 's' sem tud viselkedni, mert itt 's'-nek ejtik 'sz' helyett. Tehát 'Uslu'.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.