A személyes névmások az ázsiai nyelvek esetében jó eséllyel nem úgy működik, mint az európai nyelveknél, és ez a vietnámi esetében sem kivétel.

Az E/1 még egyszerű, ő a tôi, már ismerjük.
Az E/2 mint olyan, nem létezik... azaz de: em, anh, ông... szóval ezek.
Az E/3 még furább: anh ấy, ông ấy, chị ấy... amiből az ấy azt jelenti, hogy 'az'. Tehát 'az a nő', 'az a férfi', stb.

T/1: chúng tôi vagy chúng ta.
T/2: các anh, các ông, các chị... amiből a 'các' egy többes jelölő.
T/3: họ - legalább ez egyértelmű

Kezdő partikula
A lista még bővül majd:

họ - egy udvarias reakció valamire, legyen az a reakció pozitív vagy negatív. Ha kérdezünk valamit egy ügyintézőtől, akkor a válasz könnyen lehet, hogy valami hasonló lesz:

Dạ vâng ạ. - Igen. Ebből a vâng az igen, előtte a kezdő partikula, utána pedig...

Végződő partikulák
- udvariasságot fejez ki. (Az előző mondat tehát egy nagyon udvarias 'igen' volt...

- ez azt fejezi ki, hogy a kérdezett helyeslését várja a kérdező.
Anh biết tiếng Việt à? (biết - tud)
Chị mệt à? (mệt - fáradt)

nhé - rendben?
Chúng ta đi xem phim nhé? (đi - megy, xem - néz, phim - film, tehát: menjünk moziba, oké?)

chứ - kérdőre vonás
Ông là người Pháp chứ?

đấy - többnyire egy kérdőszóval jár együtt
Anh đi đâu đấy? (đâu - hova)
Cô đọc sách gì đấy? (đọc - olvas, sách - könyv, gì - mi)

További kérdőszavak: ai - ki, bao giờ - mikor

A bejegyzés trackback címe:

https://tanuljunknyelveket.blog.hu/api/trackback/id/tr10015017458

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása