Megint hónapok teltek el, és akkor hol vannak a beígért leckék?

Sajnos ahogy mindig elmondom, a leckéket a saját szabadidőmből írom. Még szabadságot is kivettem a munkahelyemen, hogy egy kicsit a blogra koncentrálhassak, azonban...

Jelenleg Londonban élek, és egy kórházban dolgozom. A járvány miatt azonban nem elég, hogy vissza kellett mondanom a szabadságomat, minden egyes nap kifacsarva és hulla fáradtan érek haza. Sajnos egyszerűen nem fér bele - nem csak a blog, a nyelvtanulás sem. Bár lassan-lassan dolgozok rajta, nem szeretnék összecsapott leckéket közzétenni, sem pedig magam is rosszul megtanulni valamit.

Ezért kérlek titeket, hogy legyetek türelemmel, amíg ennek a nyavalyás koronavírus-vészhelyzetnek vége. Legalább addig, amíg leszereljük a rögtönzött intenzív osztályokat, és a kórház működése visszaáll a régire. Addig is remélem, hogy élvezitek a már online leckéket, és a kommenteket továbbra is szívesen veszem!

(Kérek továbbá mindenkit, hogy amennyire csak tehetitek, maradjatok otthon! Ha pedig muszáj elmenni otthonról, tartsátok a távolságot egymás között. A rendszeres és alapos kézmosás pedig ezerszer többet ér, mint a maszk és a kesztyű!)

A blog 2020-ban is működik tovább, az új leckék már tervben vannak. Sajnos a tempó sokkal, sokkal lassabb, mint amilyet szeretnék a blognak - az utolsó norvég vagy mandarin leckéim most majdnem egy évesek már!

Ígérnem ennél gyorsabbat sajnos felesleges. Már régi a blog, és megtanultam, hogy nem tudom betartani - sajnos rengeteg időt vesznek igénybe ezeknek a rövid leckéknek az elkészítése, és szabadidőből nem jut valami sok mostanság. Ez természetesen azt is jelenti, hogy én sem haladok a nyelvekkel... Nem úgy, ahogy szeretnék.

Nemsokára azonban újból jelentkezem, amikor bejelentem, hogy mikor kerülnek fel az újabb leckék. Egyes hét várható hamarosan, azaz nemsokára új japán, norvég, szerb, mandarin, koreai és finn leckék!

Kiegészítő lecke az előzőekhez, és egy szólista.

～ませんか
Meghívást kell így képezni, azaz tagadó kérdést kell feltenni. Ilyet magyarul is szokás... de nézzünk példát:

昼ご飯を食べませんか。Mit szólsz ahhoz, hogy együtt ebédeljünk? A 昼ご飯・ひるごはん az ebéd, azonban az 'együtt' szó nincs benne japánul, de nem is kell, mert a tagadó kérdésből ez kiderül. Magyarul mondhatnánk hasonlóan: 'Nem ebédelnél velem?' 'Nem megyünk el együtt ebédelni?' Válaszoljunk rá:

Nézzünk egy-két német üdvözlést!

Guten Morgen - Jó reggelt
Guten Tag - Jó napot
Guten Abend - Jó estét
Gute Nacht - Jó éjszakát

Van még egy, a 'Grüß Gott' a Guten Tag helyett, ezt azonban inkább csak Ausztriában és Németország déli részén szokták mondani, és ott is az a tendencia, hogy udvarias beszédben inkább használják a másik kifejezést (Guten Tag).

A személyes névmások az ázsiai nyelvek esetében jó eséllyel nem úgy működik, mint az európai nyelveknél, és ez a vietnámi esetében sem kivétel.

A nyelvtani rész előtt jöjjön egy-két kifejezés:

jó reggelt - goedemorgen (udvarias / semleges)
jó napot - goedemiddag (udvarias / semleges)
jó estét - goedeavond (udvarias / semleges)
helló - hallo (közvetlen)
szia - hoi, hai, hi (közvetlen)

Az egyszerű mondatok, például amiben là szerepel, hasonlítanak az angolhoz: alany-állítmány-tárgy, azaz SVO. Nézzük:

Tôi học toếng Việt. - (Én) vietnámiul tanulok. (học - tanul) Vagy inkább nézzük az angolt: I learn Vietnamese. Vagy épp...

Tôi không học tiếng Việt.

A személyes névmások
E/1: ich
E/2: du
E/3: er / sie / es
T/1: wir
T/2: ihr
T/3: sie

Létezik a nagybetűvel írott Sie is, ami úgy viselkedik, mint a kisbetűvel írott társa, de azt jelenti: Ön / Önök.

Először is, az E/3-nál az 'er' férfire, a 'sie' nőre', az 'es' pedig (semleges nemű) tárgyakra vonatkozik. Majdnem pontosan ugyanúgy, mind a némethez közel álló többi nyelvben is, az angolban is.

Nézzük a személyes névmásokat!

E/1: ik
E/2: je / jij / u
E/3 férfi: hij
E/3 nő: ze / zij
E/3 semleges: het
T/1: we / wij
T/2: jullie / u
T/3: ze / zij

A kínai nyelvet könnyebbnek érzem párbeszédek által magyarázni a nyelv sajátossága miatt. A mandarin leckéim alatt is ugyanez történik, és úgy néz ki, a kantoni sem lesz kivétel. Nézzük!

噢，對唔住，貴姓呀？
我姓何，你係李小姐嗎？
唔係，我姓張。何先生，你係唔係美國人呀？
唔係，我係英國人。我賣美國車：美國車好靚，你要唔要呀？
唔要，唔要。美國車好貴：我要日本車。再見，可先生。
你唔要，李小姐要唔要呀？
李小姐都唔要。再見，再見。

Partikulából eddig ismerjük a téma jelölő は-t, és a も-t, ami a japán 'is'. De van még!

A で
Ez a partikula azt mutatja meg, hogy hol történik az ige által elmesélt cselekvés vagy történés. Nézzük:

図書館で本を読みます。A könyvtárban könyvet olvasok. A 図書館・としょかん a könyvtár, ahol a cselekvés történik. A 本・ほん pedig a könyv, amit olvasok.

Az előző lecke végén is említettem, hogy semmiféle latin betűs átírást nem fogok használni - ahhoz, hogy ez a lecke menjen, meg kell tanulni a perzsa ábécét. Ha új szóval találkozunk, akkor az ki lesz mellékjelezve, hogy el lehessen olvasni, és ez így lesz szószedetekben és kifejezésgyűjteményekben is - azonban minden más esetben úgy lesz írva minden, ahogy azt írni szokás, mellékjelek nélkül.

Induláshoz kezdjünk rögtön néhány szóval és kifejezéssel:

A német hangok és az írás
Magánhangzók
A német magánhangzó lehet rövid vagy hosszú, ezt azonban nem jelölik írásban. Majdnem mindig rövid, ha kettő, vagy több mássalhangzó jön utána, és majdnem mindig hosszú, ha egy, vagy ha a 'h' és egy másik mássalhangzó áll utána. Ez utóbbi alól kivétel majdnem az összes "nyelvtani" szócska, mint a 'von', 'um' vagy 'das'.

A holland nyelvtan nem különösebbül nehéz, pláne akkor nem, ha már beszélünk valami hasonló nyelven, mint a német, a norvég/svéd/dán, vagy éppen az angol. A holland kiejtés viszont elég nehéz és összezavaró, így az első leckében csak azzal fogok foglalkozni.

A vietnami nyelvet a kínaihoz tudnám hasonlítani, pedig nem egy nyelvcsaládba tartoznak: nem ragoznak, a hangsúlyoknak jelentésmegkülönböztető szerepük van, viszont latin betűkkel írják.

Ha már megemlítettem, kezdjük is ezzel: a vietnami tonális nyelv, minden egyes szónak (szótagnak) meg van a maga hangsúlya, amit helyesen kell kimondani, különben lehetséges, hogy egészen mást mondtunk, mint amit szerettünk volna! Rossz hír, hogy az általam ismert nyelvek közül a vietnami nyelvnek a legnehezebb a hangsúlyrendszere. De előtte jöjjenek a hangok:

A nyelvről
Amikor azt mondjuk, hogy 'kínai nyelv', akkor nem egy egységes nyelvről beszélünk, hanem egymástól rendkívül különböző dialektusokról. A mandarin már szerepel az oldalon, amely a legtöbb ember által beszélt kínai dialektus. A kantonit Kanton tartományban, Makaóban és Hongkongban beszélik. Az írás többé-kevésbé ugyanaz a dialektusok között, de ez pont a kantonira nem teljesen igaz - a nyelvtan is egy kicsit más, és olyan írásjegyeket is használ, amit a többi dialektus nem.

A nyelvet Hongkongban a tradicionális karakterekkel írják, és én is azzal fogom írni.

A perzsa nyelv egy indoeurópai nyelv, ezért aki tud bármely indoeurópai nyelven (az angol is beleszámít!), annak lesz egy-két elem ismerős a nyelvből. Azonban történelmi és kulturális okokból az arab is nagy hatással volt a nyelvre: sok jövevényszó került be onnan, valamint az arab írásrendszer egy módosított változatát használják.

Jelen- (és jövő)idő
A japán nyelvben mondjuk úgy, hogy két idő van: a jelen és a múlt. (A helyzet azért nem ennyire egyszerű, de erről később.) Ebben a leckében a jelenidővel foglalkozok. Jövő idő pedig nincs. Vagyis...

Update: a leckék két hetet csúsznak. Lentebb már a frissített dátumok láthatók.

Bizonyos okokból ismét leállt kicsit a blog, és ez a jövőben is így lesz - a blogot a saját (nagyon kevés!) szabadidőmben csinálom.

Azonban itt az idő, hogy bejelentsem: készülnek az új leckék, az 19-ei héten kezdődik egy 2-es hét (emlékeztetőül katt ide), a következő beosztással:

Egy japán ige mindig, kivétel nélkül vagy U-ra, vagy RU-ra végződik. Nézzünk két ilyet: 食べる・たべる・eszik - értelemszerűen ő lesz a RU ige, és az 行く・いく・megy. Ez a kétféle ige kétféleképp ragozódik.

Nézzük a 食べる-t ragozva: 食べます - lekerült a る a végéről, lett helyette egy ます (amit többnyire nem "masu"-nak mondanak, hanem csak "mas", de néhány dialektusban ez nincs így). Minden RU-ige így fog ragozódni.
És mivel jelent mást a ragozott forma? Nos, magyarul nem sokkal. Japánul viszont udvariasak voltunk.
Ha pedig azt szeretnénk mondani, hogy 'nem eszik', az pedig 食べません.

Az U-igék csak egy nagyon kicsit nehezebbek... Az ige a kanatáblázat U oszlopának akármelyikére végződhet. (A kanának hívjuk a hiraganát és a katakanát!) Megnézzük, hogy az utolsó kanát a táblázatban, hogy melyik mássalhangzó sorban van, és megváltoztatjuk az I oszlopra, és hozzátesszük, hogy ます. Bonyolultan hangzik? Csak nézzük a példát, az 行く-t: 行きます. A く a K sorban van, a K sor I oszlopában pedig a き van. Takadása pedig egyszerűen 行きません.

Nézzünk még: 飲む・のむ・iszik. A む az M sorban van, tehát a ragozáshoz át kell mászni az M sor I oszlopába, az pedig a み - így ragozva: 飲みます・飲みません.

A következő legyen a 話す・はなす・beszél. Itt látszik, hogy miért így magyarázom, hiszen mi van az S sor I oszlopában? A し - hiába más hangot jelöl, a japán nyelv ilyen szempontból elég következetes. Ragozva tehát 話します・話しません.

Viszonylag sok RU-ige van, amit egyszerűbb ragozni: 寝る・ねる・alszik・寝ます・寝ません, vagy 起きる・おきる・felkel・起きます・起きません, vagy épp a 見る・みる・lát/néz・見ます・見ません.

Azonban, van egy rossz hírem... Nem minden る-ra végződő ige RU-ige! Némelyik U-ige, csak éppen az a szó る-ra végződik. Őket úgy kell ragozni, mint minden U-igét: 帰る・かえる・visszajön/visszatér・帰ります・帰りません.
Sajnos arra, hogy melyik る-ra végződő ige RU-ige, és melyik U-ige, nincs semmiféle szabály, az igével együtt kell megtanulni.

Van még továbbá két ige, amelyik nem tud viselkedni... sem most, sem később.
Az egyik a 来る・くる・jön, amely megváltozik ragozáskor: きます・きません. Természetesen kanjival szokás írni (来ます・来ません), csak jegyezzük meg, hogy itt galiba van.
A másik a する, amit mindig kanával írunk, és azt jelenti, hogy... 'csinálni'. Persze ez magyarul nagyon nem szép, de japánul sokszor használják, majd meglátjuk nem sokkal később, hogy hogyan és miért. Na de mire változik? します・しません!

Gyakorlásképpen megadok néhány szót a jelentésével együtt, és próbáljátok meg ragozni. (A megfejtést nem fedem fel, ha bizonytalan valaki, kommentben szívesen segítek!) Nézzük:

聞く・きく・hall/hallgat
読む・よむ・olvas
書く・かく・ír
習う・ならう・tanul
待つ・まつ・vár
わかる(U)・megért
開ける(RU)・あける・kinyit
座る(U)・すわる・ül
忘れる(RU)・わすれる・elfelejt

A mondatokra egy kicsit várni kell, mert még hiányzik egy-két fontos dolog!

Bevallom, a finn leckéimmel másoknak lehet, hogy egy kicsit nehéz lépést tartani. Mint azt már írtam is, utólag lehet, hogy nem így indultam volna el. Pro, mert már ismerjük az összes főbb esetet (és azok főbb használatait), továbbá akkor sem lepődünk meg, ha azt mondom, hogy fokváltás vagy genitívuszi tő. Azonban kontra, mert bár már a partitívuszon, és a 6. leckén is túl vagyunk, megszólalni még szinte nem is tudunk. Itt az idő, hogy megtanuljuk azt is, és kicsit gyarapítsuk a szókincset is. Erről fog szólni a következő pár lecke!

A számok
Csak így, összegyűjtve. Eredetileg külön, extra leckébe szántam, mint szógyűjtemény - de máris használni fogjuk őket, így nem várhat!

0 - nolla
1 - yksi
2 - kaksi
3 - kolme
4 - neljä
5 - viisi
6 - kuusi
7 - seitsemän
8 - kahdeksan
9 - yhdeksän
10 - kymmenen
11 - yksitoista
12 - kaksitoista
19 - yhdeksäntoista
20 - kaksikymmentä
21 - kaksikymmentäyksi
22 - kaksikymmentäkaksi
29 - kaksikymmentäyhdeksän
30 - kolmekymmentä
40 - neljäkymmentä
90 - yhdeksänkymmentä
100 - sata
200 - kaksisataa
1.000 - tuhat
2.000 - kaksituhatta
10.000 - kymmenentuhatta
20.000 - kaksikymmentätuhatta
100.000 - satatuhatta
200.000 - kaksisataatuhatta
1.000.000 - miljoona
2.000.000 - kaksi miljoonaa

Szerencsére elég logikus, így nem kell végigírnom minden számot :)

Az óra
Nézzük, hogy hogyan működik!

1:00 - Kello on yksi. A kello az óra, az on pedig a létige lenne - csak úgy, mint az angolban az 'is'. Mondhatjuk még azt is, hogy kello on tasan yksi, azaz pontosan egy óra van.
1:10 - Kello on kymmenen yli yksi.
1:20 - Kello on kaksikymmentä yli yksi.
1:30 - Kello on puoli kaksi. - A magyarhoz hasonlóan.
1:40 - Kello on kaksikymmentä vaille kaksi.
1:50 - Kello on kymmenen vaille kaksi.
2:00 - Kello on kaksi.

Reggel, délben, este...
...azaz most egy szöveg következik a napi rutinról, és mindenhol megadom a fordítást. Abból többnyire ki lehet következtetni az ismeretlen szavak jelentését, de ahol úgy ítéltem meg, hogy nem, ott egyértelműsítettem. Több hasonló szöveg is következik a közeljövőben megjelenő újabb leckékben!

Aamulla aurinko nousee. Herätyskello soi, ja minä herään. Minä nousen heti ylös. Kello on 6.

Aamulla aurinko nousee.
Reggel felkel a nap. (aurinko - nap)

Herätyskello soi, ja mnä herään.
Az ébresztőóra szól, és felébredek.

Minä nousen heti ylös.
Azonnal felkelek. Ez nem teljesen egyértelmű: a heti az azonnal, az ylös pedig felfele.

Päivällä minä olen työssä toimistossa. Työssä on taas kova kiire. Puhelin soi monta kertaa. Minä olen työssä noin 8 tuntia.

Päivällä minä olen työssä toimistossa.
Nappal dolgozom (munkában vagyok) az irodában.

Työssä on taas kova kiire.
(A munkában) ismét nagy a nyüzsgés. (taas - ismét, kova - nagy, erős, heves, kiire - sietség)

Puhelin soi monta kertaa.
A telefon sokszor szól. (monta - sok, merta - alkalom, -szor)

Minä olen työssä noin 8 tuntia.
Kb. 8-ig dolgozom. (noin - kb)

Illalla minä olen kotona. On paljon aikaa. Puhelin ei soi. Minä istun nojatuolissa ja katson televisiota. Televisiossa on tänään jalkapallo-ottelu jamonta asiaohjelmaa.

Illalla minä olen kotona.
Este otthon vagyok.

On paljon aikaa
Sok idő(m) van. (paljon - sok)

Puhelin ei soi.
A telefon nem szól.

Minä istun nojatuolissa ja katson televisiota.
A fotelben ülök és tévét nézek.

Televisiossa on tänään jalkapallo-ottelu ja monta asiaohjelmaa.
A tévében ma focimeccs és sok műsorajánló van.

Yöllä minä nukun. Ulkona on pimeä. Ikkuna on auki. Sänky on pehmeä ja lämmin. Minä nukun yleensä tosi hyvin.

Yöllä minä nukun
Éjszaka alszom.

Ulkona on pimeä
Kint sötét van.

Ikkuna on auki.
Az ablak nyitva van.

Sänky on pehmeä ja lämmin.
Az ágy puha és meleg.

Minä nukun yleensä tosi hyvin.
Általában igazán jól alszom. (yleensä - igazán)

Elérkeztünk az utolsó szerb nyelvtani esethez, a datív esethez. Nézzük először a végződéseket...
...amikben igazából semmi újdonság nincs, mert ugyanazok, mint a lokatívusz végződései:

(Ha nem értjük, hogy mitől lett a 'dete'-nél ott az aláhúzott egy szótag, akkor látogassuk meg az előző leckét!)

Van néhány helyesírási szabály. Ha a végződés előtti betű k, g vagy h, akkor azok a datív esetben sorrendben a következőkre változnak: c, z és s. Nézzük a majka szót (nem azt jelenti, amire az emberek többsége először gondol, hanem 'anya'): datív esetben majci.

Mikor használjuk? Leginkább a magyar -nak / -nek (angol to vagy for).
Hoću da kupim poklon bratu. - Szeretnék ajándékot venni az öcsémnek/bátyámnak.

Többes számok esetei
A többes számban levő főnevek datív, instrumental és lokatívusz esetei mind ugyanazok:

poklon sestrama - a testvéreinek (dat.)
sa poditeljima  - a szüleivel (ins.)
u stanovima - a lakásokban (lok.)
na video-kasetama - a (videó)kazettákon (lok.)

Rendhagyások
Čovek - személy/ember. Legtöbb esetben a szokásos férfinemű végződéseket kapja, kivéve többesszámban és genitívuszban - mindkét esetben ljudi.

Otac - apa, és nagyon nem viselkedik:
nom. - otac
vok. - oče
akk. - oca
gen. - oca
dat. - ocu
ins. - ocem
lok. - ocu
többes - očevi

Sto - asztal. Ez a szó egyike azon szerb szavaknak, amelyek megváltoztak az idők folyamán, mert régebben L-re végződtek, ami mára eltűnt, azonban ha esetvégződést kap, akkor visszajön!
nom. - sto
akk. - sto
gen. - stola
dat. - stolu
ins. - stolom
lok. - stolu
többes - stolovi

Kisebb kiegészítő nyelvtan lesz ebben a leckében.

Alcsoportok (nemek)
A legelső leckében óvatosan fogalmaztam, amikor arról írtam, hogy melyik nemnek milyen végződései vannak. Ez már a 12. lecke, és látszik, hogy azért többnyire megbízhatóan ki is lehet indulni az akkor tanultakból, és most elérkeztünk ahhoz, hogy megemlítsek egy pár szót, ahol más világrend van.

Vannak olyan férfinemű szavak, melyek -a-ra végződnek, mint amilyen a тата - "apu", vagy a Влада, ami egy férfinév. (Ha már férfinév, miért kell pont -a-ra végződnie? Mert ez egy olyan név, ami a Владимир és a Владислав nevek rövidüléséből jött létre.) Na de akkor hogy működik? Maga a főnév úgy viselkedik (ragozódik, azaz, kap végződéseket), mintha nőnemű lenne - de minden, ami a főnévvel jár, előtt vagy után jön, férfinemű marad.

Он је мој тата.

Vannak olyan semleges főnevek, melyek mielőtt esetvégződést kapnak, kapnak előtte még egy extra ет-et. Ilyen a дете (gyerek), vagy a дрво (fa). Nem nagyon bonyolult, de nézzünk a дете esetében azokat a végződéseket:

• nominatívusz - дете
• akkuzatívusz - дете
• genitívusz - детета
• instrumental - дететом
• lokatívusz - детету

Vegyes nemek
...nem az úgynevezett "harmadik nemre" kell gondolni (vagyis, negyedik?), hanem mi történik, ha egy mondatban férfinemű és nőnemű főnevek is vannak? A szerbben is, ahogy a legtöbb, nyelvtani nemekkel rendelkező nyelvek esetében férfineműként kell kezelni a főneveket leíró mellékneveket.

Idők...
Jöjjön néhány kifejezés, és a használati módjuk.

• више не - többé (már) nem: Мама више не ради. (Anyu már nem dolgozik.) Мама више не радила. (Ugyanez múltidőben.)
• још увек - még: Мама је још увек студенткиња. (Anyu még mindig tanuló.)
• још не - még nem: Још не знам. (Még nem tudom.)
• већ - már: Маја већ две године студира енгелски. (Maja már két éve tanul angolul.)

Birtoklás
Ha a kontextusból tisztán kivehető, akkor nem szokás megnevezni a birtokost. Ez rendkívül bonyolultan hangzik, de nézzünk egy példát:

Дејан више не живи са родитељима. - Dejan (többé) már nem lakik a szüleivel. (Szülő: родитељ, de a végződés rejtélye csak a következő leckében lesz megoldva...)

A nevekre (és minden másra) egy szabály érvényes, ha birtokos viszont szeretnénk kifejezni, a 's. Erre a példára azért volt szükség, mert az angol nyelv logikája ebben az esetben is közelebb áll a szerbhez, mint a magyar - de a képzése kicsit más. Mondjuk, hogy bonyolultabb... De inkább csak "több":

• férfinevek esetében, ha mássalhangzóra vagy -о-ra végződnek, -ов végződést kapnak, illetve lágy mássalhangzó esetében pedig -ев-t.
  Дејан - Дејанов, Марко - Марков, Милош - Милошев. Дејанова жена, Маркови родитељи.
• az -a-ra végződő nevek esetében (legyen az nőnemű vagy férfinemű), -ин végződés lesz belőle.
  Маја-Мајни, Весна - Весни, Влада - Владни. Мајни младић, Владини мама и тата.
• Mindezt el lehet játszani a családi kapcsolatot kifejező szavakkal, mint amilyen a мама és a тата: мамин, татин

Update: előre nem látott események miatt a blog február 25-én folytatódik.

Update 2: a rendkívül kevés szabadidőm miatt néhány lecke késik, de nem maradnak el!

A blog újjáéledése sikeres volt, további leckék a február 18-án kezdődő héten várhatók. 1-es hét lesz ismét (a rendszerről itt írtam).

Az "apróságok" cím már foglalt volt, de mivel az eddigi leckéim nem éppen lineárisan haladtak, több, rövidebb kiegészítés is jut mára, néhány új dologgal együtt.

A tárgy
Ez is egy partikula lesz, a 을 és a 를, az eddigi logika alapján. Ahogy az előző leckében az 의-t, ezt sem szeretik kitenni beszédben.

커피를 있어요? - Van kávéd?
텔레비전을 봅니까? - Nézed a tévét?
오늘 신문을 읽습니까? - Olvasod a (mai) újságot?

A 에 használata
Azt már tudjuk, hogy időt jelölhetünk vele:

집에 갑니다. - Megyek haza
학교에 갑니다. - Megyek az iskolába.
도서관에 갑니다. - Megyek a könyvtárba.
호텔에 갑나다. - Megyek a hotelbe.

Mindenhonnan hiányzik az alany, de többnyire egyértelmű. Hogy miből? Mert vagy alapból egy kérdésre válaszolunk, aminek mi voltunk az alanya, vagy csak ha kijelented a havernak, hogy 집에 갑니다, akkor valószínűleg nem a hentes bácsiról beszél az ember.
Az 에 azonban nem csak helyet, de időt is jelöl. (Japánul tudók ismét előnyben, hiszen a に hasonlóképp működik!)

주말에 어디에 가세요? - Hova mész a hétvégén?
월말에 집에 가요. - A hónap végén megyek haza.
오후에 도서관에 갑니다. - Délután megyek a könyvtárba.
그 사람은 정오에 와요. - (Ő (az az ember)) délben / délre jön.

Ki?
A kérdőszó koreaiul 누구, kivéve ha rátennénk egy 가 alanyjelölőt:

누가 공부합니까? - Ki tanul?
누가 옵니까? - Ki jön?
누가 갑니까? - Ki megy?

Az összes többi partikulával viszont normálisan viselkedik:

이분이 누구입니까? - Ki az az ember?
누구를 기다리십니까? - Kire vársz?

있다, azaz lenni...
...azaz már tudjuk a jövő időt is, de azt még nem tudjuk mondani, hogy 'van'. Ennek az (is) az oka, hogy koreaiul sem mindig mondjuk, akárcsak magyarul. És hogy mikor kell? Nagyjából amikor magyarul is.

도서관은 어디에 있습니까? - Hol van a könyvtár?
보스톤은 여기 있습니다. - Boston itt van.
한국은 여기 있습니다. - Korea itt van.

시/세 végződések...
...udvariasak, de nem használhatóak, ha saját magunk vagyunk a mondat alanya! Nézzünk egy példát, amikor egy öreg bácsi megkérdezi, hogy

어디 가십니까?

Ekkor a helyes válasz:

집에 갑니다.

Már nem a hely, hanem a nyelvtan miatt helyes a fenti, és helytelen a következő:

집에 가십니다.