A nyelvről
Amikor azt mondjuk, hogy 'kínai nyelv', akkor nem egy egységes nyelvről beszélünk, hanem egymástól rendkívül különböző dialektusokról. A mandarin már szerepel az oldalon, amely a legtöbb ember által beszélt kínai dialektus. A kantonit Kanton tartományban, Makaóban és Hongkongban beszélik. Az írás többé-kevésbé ugyanaz a dialektusok között, de ez pont a kantonira nem teljesen igaz - a nyelvtan is egy kicsit más, és olyan írásjegyeket is használ, amit a többi dialektus nem.

A nyelvet Hongkongban a tradicionális karakterekkel írják, és én is azzal fogom írni.

Az átírások
Két latin betűs átírást is érdemes megemlíteni. Az egyik a Yale. Jóval logikusabb, mint a mandarin pinyinje, és itt a blogon is csak ezt fogom használni. A másik átírás a Jyutping, mely alig különbözik a Yale-tól, de mégis csak más. A Jyutpinget használja a legtöbb szótár - számomra érthetetlen okból. Érdemes megtanulni oda-vissza 'átváltani'. 
Felhívnám a figyelmet, hogy mind a Yale, mint a Jyutping csak és kizárólag tanulási segédlet a kiejtéshez, a kínai nyelvet kínai karakterekkel írják, így is kell tanulni!

Egy kínai szótag egy elő-, és egy utótagból áll (mássalhangzó és magánhangzó). A kettő együtt egy egység és egy írásjegy, de az elején külön lehet bontani őket.

Mássalhangzók
'b' - magyar P
'p' - hehezetes P
'd' - magyar T
't' - hehezetes T
'g' - magyar K
'k' - hehezetes K
'gw' - mint a 'qu' az angol 'square'-ben 
'kw' - ugyanaz, csak hehezetesen, mint a 'qu' az angol 'quick'-ban
'l' - magyar L
'f' - magyar F
's' - magyar SZ
'h' - magyar H
'm' - magyar M
'n' - hasonlít a magyar N-hez, kicsit L-es.
'ng' - hátul képzett N, mint a magyar 'senki' szóban
'w' - angol W

Yale 'j', Jyutping 'z' - C és CS között álló hang
Yale 'ch', Jyutping 'c' - hehezetes CS, mely egy kicsit C betűs
Yale 'y', Jyutping 'j' - magyar J

Magánhangzók
'a' - rövid Á
'aa' - hosszú Á, kicsit kevésbé nyílt 
'e' - magyar E
'i' - hosszú I
'o' - O, végén kicsit U-s lesz
'yu' - magyar ü

Yale 'eu', Jyutping 'oe' - magyar Ö
Yale 'eui', Jyutping 'eoi' - mint az angol 'eeeeerr', mikor gondolkoznak, a végén az R nélkül

A hangsúlyok
A kantoni nyelv tonális nyelv, a hangsúlyoknak jelentésmegkülönböztető szerepük van. Jobban kell szoknia a fülnek, mint a mandarin hangsúlyokat, de könnyebb képezni. 
Hogy hány hangsúly létezik a kantoni nyelvben ma, azt nehéz megmondani - sem a tankönyvek, sem az anyanyelvi beszélők között nincs teljes egyetértés. Ez azért van, mert épp változóban van a nyelv (mint minden élő nyelv, csak itt ez most feltűnőbb és gyorsabb!). Én 6 hangsúlyt különböztetek meg a leckéimben.

Három hangszínt kell felismerni: egy magas hangszínt, egy közepeset és egy mélyebbet. A magas sokkal magasabb a közepesnél, a mély azonban csak kicsit mélyebb a közepesnél. Ez máris három hangsúly! Jelölésük a 'ma' szótag esetében:

• magas hangsúly: mā (magánhangzón vízszintes ékezet)
• közepes hangsúly: ma (nincs jelölés)
• mély hangsúly: mah (a szótag végén egy 'h' betű, amit NEM KELL KIMONDANI!!!)

Ezeken kívül még további hangsúlyok:

• magas emelkedő (középső hangsúlyból magas hangsúlyba): má (balról jobbra felfelé mutató ékezet)
• mély emelkedő (mély hangsúlyból közepes hangsúlyba): máh (balról jobbra felfelé mutató ékezet ÉS szótag végi H, melyet NEM KELL KIMONDANI!!!)
• mély ereszkedő(közepes hangsúlyból mély hangsúlyba): màh (balról jobbra lefelé mutató ékezet ÉS szótag végi H, melyet NEM KELL KIMONDANI!!!)

A félreértések elkerülése végett, a mandarinnal ellentétben itt HANGSÚLYTALAN SZÓTAG NINCS!

Kezdjük teljesen az alapoknál.

我 - ngóh: én
你 - néih: te
佢 - kéuih: ő
我哋 - ngóh deih
你哋 - néih deih
佢哋 - kéuih deih

先生 - sìn-sāang: férfiak megszólítása, Mr.
太太 - taai-táai: férjezett nők megszólítása, Mrs.
小姐 - síu-jé: hajadon nők megszólítása, Miss

Nézzük az első szöveget!

早晨，王先生。
早晨，張小姐。你好嗎？
我好好。你呢？
好好。
你太太呢？
佢都好，有心。

Jó reggelt, Mr. Wong! A 早晨 - jou-sàhn a kantoni 'jó reggelt', a 王 - Wòhng pedig egy név.

Jó reggelt, Miss Cseng. Hogy vagy? A 張 - Jēung szintén egy név. A 好 - hóu sok mindent jelent, leginkább azt, hogy 'jó', de itt: 'jól'. A 嗎 - ma pedig kérdéssé alakítja a mondatot.

Jól vagyok. És te? A 呢 - nē is kérdéssé alakítja a mondatot, de akkor, ha visszakérdezünk.

Jól vagyok.

Hogy van a feleséged? Mint említettem, a 太太 a férjezett nők megszólítása, de magyarra már így fordítunk. :)

Ő is jól van, köszönöm. A 都 - dōu a kantoniban azt jelenti, hogy 'is', a 有心 - yáuh-sām pedig nem szó szerint 'köszönöm', inkább 'kedves tőled, hogy kérdezed'.

Ennyi fért az első leckébe.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.