Japán - 10: partikulák
2019.08.21. 17:00
Partikulából eddig ismerjük a téma jelölő は-t, és a も-t, ami a japán 'is'. De van még!
A で
Ez a partikula azt mutatja meg, hogy hol történik az ige által elmesélt cselekvés vagy történés. Nézzük:
図書館で本を読みます。A könyvtárban könyvet olvasok. A 図書館・としょかん a könyvtár, ahol a cselekvés történik. A 本・ほん pedig a könyv, amit olvasok.
うちでテレビを見ます。Otthon tévét nézek. Ez egyszerű, nézzük a következőt!
A に
Ő már egy kicsit összetettebb. Kifejezhet egy mozgásnak az irányát vagy célját...
私は今日学校に行きません。Ma nem megyek iskolába. A 学校・がっこう az iskola, ami ennek a mozgásnak a célja. Vagyis itt éppen az, hogy nem. :)
私はうちに帰ります。Hazamegyek / haza fogok menni. Itt a mozgás célja az うち, azaz otthon, haza.
A に azonban időt is kifejezhet!
日曜日に京都に行きます。Vasárnap Kiotóba megyek (fogok menni). A 日曜日・にちようび a vasárnap. Hopp, itt igazából a partikula mindkét használata benne van!
十一時に寝ます。11-kor szoktam aludni. 11-kor fogok menni aludni. A 寝る・ねる az alszik, és ő egy RU ige.
Azonban nem minden esetben kell az időhöz kitenni a に-t! A hét napjainál mindig ki kell, és az időnél, azaz óra-percre is mindig ki kell.
十時四十二分に起きます。10:42-kor fogok felkelni. (Ilyen pontos időnél nem biztos, hogy van értelme a jelen idő 'általában'-jelentésének!) Az 起きる・おきる a felkel, és ő is egy RU ige.
Ki kell még tenni a hónapnál is.
九月に帰ります。Szeptemberben fogok majd visszajönni. Szeptemberben jövök vissza.
Nem kell azonban kitenni, ha a jelenhez képest relatív szavakat használunk... Na jó, ez nem más, mint a 'tegnap' és a 'holnap' vagy épp a 'ma', vagy ha egymás után többszöri cselekvést vagy történést írunk le (tehát pl. minden nap), vagy a 'mikor' szónál.
あした来ます。Holnap megyek. (Izé, a 来る azt már tudjuk, hogy a 'jönni', de ilyet magyarul nem mondanánk... Japánul igen, mert a másik fél nézőpontja szerint megy a játék... De erről később többet!)
毎晩テレビを見ます。Minden este tévét nézek. Minden este tévét szoktam nézni. A 晩・ばん az este, és a 毎 szóelem bizony vele is működik, és minden hasonlóval is.
いつ行きますか。Mikor mész? Az いつ a 'mikor'. Hogy ki, az igazából nem derül ki a mondatból, de elég fura lenne ezt magadtól megkérdezni...
Vannak olyan idők is, amikor ki lehet tenni, de nem kötelező. Általában nem, de ez nem szabály. Ezek a napszakok, és a hétvége.
朝（に）新聞を読みます。Reggel újságot olvasok. Az 朝・あさ a reggel, a 新聞・しんぶん pedig az újság.
週末（に）何をしますか。Mit csinálsz a hétvégén? A 週末・しゅうまつ a hétvége, a 何・なに pedig a 'mi?'. Izé, ennél sokkal több mindent jelent, de erről később.
A へ
Ez a partikula is kifejezheti a cselekvés vagy történés irányát, de csak azt, idő jelölésre nem használható! Figyelem! Ez a partikula egyike a nagyon kevés kiejtési kivételnek: ejtése 'e', nem pedig 'he'!
私は学校へ行きません。
私はうちへ帰ります。
Az を
Ezzel már lehetett találkozni korábbi szövegekben, de eddig lespóroltam a magyarázatot. Ez a partikula a tárgyat jelöli. Figyelem! Ez is egyike a rendkívül kevés kivételnek: ejtése 'o'. nem pedig 'wo'.
コーヒーを飲みます。Kávét iszok. A コーヒー a kávé, a 飲む・のむ pedig az iszik.
テープを聞きます。Kazettát hallgatok. A テープ a kazetta, a 聞く・きく pedig a hallgat.
テレにを見ます。...ez már ismerős!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.