Német - 1: kezdés
2019.08.20. 20:00
A német hangok és az írás
Magánhangzók
A német magánhangzó lehet rövid vagy hosszú, ezt azonban nem jelölik írásban. Majdnem mindig rövid, ha kettő, vagy több mássalhangzó jön utána, és majdnem mindig hosszú, ha egy, vagy ha a 'h' és egy másik mássalhangzó áll utána. Ez utóbbi alól kivétel majdnem az összes "nyelvtani" szócska, mint a 'von', 'um' vagy 'das'.
A - magyar Á
E - magyar E
Ä - többnyire magyar E
I - magyar I. Néha a hosszú I-t 'IE'-ként, vagy 'IH'-ként írják.
O - magyar O
Ö - magyar Ö
U - magyar U
Ü - magyar Ü
Diftongusok
AU - egyszerűen egy hosszú A és egy hosszú U kombinációja
EU/ÄU - OI
EI/AI - ÁI
Mássalhangzók
A legtöbb hasonlít a magyarhoz, csak a kivételeket sorolom fel:
B - többnyire magyar P
D - többnyire magyar T
G - többnyire magyar K
CH - ha A, O, U vagy AU után jön, akkor egy erősen megnyomott, hátul képzett H, ha pedig Ä, E, I, Ö, Ü, ÄU, EU vagy EI után jön, akkor... nos, ezt a hangot nehéz leírni, de mindenki hallotta már, hogy mondják a München város nevében. A norvégban is előfordul ez a hang, a norvég leckéimben is csak a "München-hangként" hivatkozok rá.
CHS - KSZ
NG - nem két külön hangról van szó, leginkább olyan, mint az N a magyar 'senki'-szóban
QU - KV
R - nyelvjárástól függ, hogy hogy hangzik az R. A legtöbb nyelvjárásban egy, a magyartól elég távolinak tűnő, hátul képzett, raccsoló R van jelen, de vannak nyelvjárások, ahol ugyanolyan pergő R-t használnak, mint a magyarban. Szavak végén nagyon gyengén van jelen, vagy egyáltalán nem is ejtik.
S - szavak vagy szótagok elején magyar Z, illetve az SP vagy az ST kombináció szintén szavak vagy szótagok elején magyar S(P) vagy S(T). Más esetben magyar SZ.
ß - szavak végén, T előtt vagy hosszú magánhangzó után a hosszú S, azaz SS helyett írják.
V - magyar F
W - magyar V
Z - magyar C
Megjegyzések:
- bizonyára feltűnt, mennyire 'ugató' benyomást tesz a magyar fülre a német beszéd. Ez azért van, mert a németben minden egyes szó előtt gégezárhang van, ami magánhangzóval kezdődik. (Tehát: nem kötheted hozzá a következő szót az előzőhöz, mint a legtöbb nyelvben, hanem van egy kis szünet!)
- németül minden egyes főnevet mindig nagybetűvel írunk.
Kezdő nyelvtan a sok szabály miatt a következő leckében - addigra azonban innen mindent tudni kell.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Czimby 2020.07.07. 22:09:16
Nem teljesen igaz, hogy a B, D, G kiejtése "p", "t" és "k", csak szavak végén, szünet előtt. Pl. a "gut" szóban "g"-t kell ejteni, a Guten Tag! végén "k"-t kellene, elvileg "gútn ták" lenne kiejtve, de szerintem ezt se ejtik mindig "k"-nak.
Még a ß-nek van egy olyan tulajdonsága, hogy megnyújtja az előtte álló magánhangzót. A régi helyesírásban rövid magánhangzó után is előfordult, ma már azonban ez nincs így. Pl. ich muss ( = nekem kell), a "musz" rövid u-val ejtendő. Míg a Straße "á"-ja hosszú.
Perdition 2020.07.13. 10:18:42
Czimby 2020.07.16. 00:01:53
Zug (vonat) kiejtve "cúk"
bald (hamarosan) kiejtve "bált"
Kalb (borjú) kiejtve "kálp".
Ha nem szó végén állnak, úgy ejtjük, ahogy írjuk.