Finn - 2.: kezdés 2.

2012.10.07. 02:52

A finn nyelv volt az első, amelybe elsőre beletört a bicskám. Vannak az elején bizonyos tisztázandó és 'megértendő' dolgok, amik ha már megvannak, onnantól maga a nyelv már nem annyira nehéz - azonban addig el is kell jutni. Hogy ez a későbbiekben ne nehezítse meg a dolgot, a horror részt most az elején igyekszem leírni. Ez bizonyos táblázatokat jelent, de bővebben majd a maga idejében.

Előtte kezdjünk egy kis bemutatkozással!
Alanyunk a következőket mondja magáról:

Hei. Olen Jukka Virtanen. - A 'Hei' azt jelenti: 'szia'. A többi érthető :)
Olen suomalainen. - Finn vagyok. Akárcsak a magyarban, nem mondja, hogy 'én finn vagyok' (minä olen suomalainen), hiszen az 'olen' szóban benne van, hogy magáról beszél.
Puhun suomea ja ruotsia. - Beszélek finnül és svédül.

Jöjjön egy párbeszéd!

Hei. Mitä kuuluu? - Szia. Hogy vagy?
Kiitos hyvää. Entä sinulle? - A 'kiitos' lenne a köszönöm, a 'hyvää' pedig a 'jól'. Utána egy kifejezés áll: 'és te?'
Kiitos hyvää.

Egy kicsit más:

Hei! Mitä kuuluu?
Anteeksi, en ymmärrä. Hitaasti, ole hyvä!
- Az 'anteeksi' az 'elnézést'. 'Az 'ymmärrä' magyarul pedig 'érteni'. Ebből könnyen össze lehet rakni :) Hitaasti - lassan, az ole hyvä pedig 'légyszíves'. De jelenti azt is, hogy 'tessék'.
M-i-t-ä k-u-u-l-u-u?
Ahaa. Nyt ymmärrän. Kiitos hyvä. Entä sinulle? - A 'nyt' magyarul 'most', a többivel nincs gond.
Kiitos hyvä.

Inesszívusz, elatívusz
Jöjjön egy kis nyelvtan. Sok eset van a finn nyelvben, amik között van egy-kettő, amit nem olyan könnyű megérteni. Ha azonban az ember felfogta a dolgot, már nem jelenthet gondot egyik eset sem. Ez a része a nyelvtannak egy kicsit száraz. Ez a két eset a legkönnyebbek közé tartozik.

Az inesszívusz kérdőszava a 'Hol?': Missä?, a végződése pedig -ssa/-ssä. Hogy mikor melyik, az a szó hangrendjétől függ - de mi előnyben vagyunk, hiszen ilyen nálunk is van, gondoljunk a -ban/-ben ragra, hogy mikor melyiket használjuk. Nem is magyarázom túl, természetesen fog jönni ez minden magyar anyanyelvűnek.

Az elatívusz kérdőszava a 'Honnan?': Mistä?, a végződése pedig -sta/-stä. Hasonló érvényes, mint az inesszívuszra. 

Általában mindkét eset rendesen viselkedik: auto (autó): autossa, autosta; yliopisto (egyetem): yliopistossa, yliopistosta.
Előfordul azonban, hogy a tő itt-ott megváltozik: pl. jarvi (tó): jarvessa, huone (szoba): huoneessa, Helsinki: Helsingissa. Hogy mik ezek a változások? Ez a finn nyelvtan legnehezebb része, és sajnos már a legelején elő kell venni. Jöjjenek tehát az elején említett táblázatok.

A tőtípusok
A főneveknek kétféle tövük létezik, a 'normál', azaz a nominatívuszi gyök, illetve a genetívuszi gyök. A változást úgy tudom a legkönnyebben megmutatni, hogy egy olyan esetbe rakom a szavakat, amiknél a szó gyöke a genetívuszi gyökre változik - és ha már genetívuszi gyök a neve, a példában genetívuszba teszem. A genetívuszról egyelőre elég annyit tudni, hogy a ragja -n. Bővebben a genetívusszal a következő leckében foglalkozok.

Szabályos változásokról van szó, amire az ember agya előbb-utóbb rááll, addig azonban érdemes a következő táblázat segítségével tanulni: 
(egyáltalán nem érdemes itt rögtön az elején megtanulni az egészet, csak legyen előttünk leírva / kinyomtatva, miközben ragozgatunk)

Változás Nomin. gyök Gen. gyök Példa jelentése
-i --> -e järvi järve-n
-e --> -ee huone huonee-n szoba
-nen --> -se ihminen ihmise-n ember

-us --> -ukse
-ys --> -ykse
-is --> -ikse
-os --> -okse
-ös --> -ökse
-es --> -ekse

ajatus
kysymys
jänis
tulos
päätös
vihannes

ajatukse-n
kysymykse-n
jänikse-n
tulokse-n
päätökse-n
vihannekse-n

gondolat
kérdés
nyúl (állat)
eredmény
döntés
zöldség

-as --> -aa
-äs --> -ää
-es --> -ee
-is --> -ii
vieras
eräs
kirves
kaunis
vieraa-n
erää-n
kirvee-n
kaunii-n
mellett
egyik
fejsze
szép
-uus --> -uude
-Vus --> -Vude
-yys --> -yyde
totuus
rakkaus
syvyys
totuude-n
rakkaude-n
syvyyde-n
igazság
szerelem
mélység
-in --> -ime puhelin puhelime-n telefon
-tOn --> -ttOmA onneton onnettoma-n boldogtalan
-tAr --> -ttAre tytär tyttäre-n lánya
-nVt --> -nee väsynyt väsynee-n fáradt
egyéb askel
lyhyt
mies
askele-n
lyhye-n
miehe-n
lépés
rövid
férfi

Néhány sort nagy betűvel szedtem, sőt, nagy betűket is írtam. A nagy V azt jelenti, hogy az előző magánhangzó kell a V helyére, ahogy a példában is látni - a nagy O és A pedig ugyanezt jelenti. 

Sajnos előfordul egy-két kivétel is:

  • az első sornál az -i végű névszóknál
    • előfordul, hogy nincs változás, pl. ruotsi --> ruotsin (svéd), väri --> värin (vörös)
    • előfordul, hogy még kevésbé egyértelműek, amikre semmi szabály nincs, egyszerűen kivételek. Sajnos. Néhány belőlük: käsi --> käden (kéz), vesi --> veden (víz), vuosi --> vuoden (év)

     

Sajnos ezzel nincs vége a nehéz résznek, hiszen minden ilyesmi változást érint a finn nyelv egyik legnehezebb része, a fokváltás.

Fokváltás 
Mi is ez a fokváltás? Azon kívül, hogy egy újabb csinos táblázat, a szavakban a kp és t hangokat érinti a dolog, és csak akkor, ha ezek az utolsó szótagban vannak, semelyik másikat. Sajnos ez nem annyira ritka...

Csak úgy, mint a kétféle szógyök esetén, itt is lesznek olyan nyelvtani esetek, amikor egy szó erős fokát használjuk, és lesznek esetek, amikor a gyenge fokát. A feljebb tanult inesszívuszt és elatívuszt például mind a tőváltozás, mind a fokváltás érinti. A táblázatban különféle ragokat fogok tenni a szavakhoz, hogy látszódjon a fokváltás, a ragokat azonban egyelőre nem magyarázom el.

Változás Erős fok  Gyenge fok Magyar jelentés
PP - P loppu / opp lopun / opin tanul / vége vminek
TT - T tyttö / otta tytön / otan lány / vesz, fog
KK - K kukka / nukkua kukan / nukun virág / alszik
P - V apu / saapua avun / saavun segítség / érkezik
T - D katu / tietää kadun / tiedään utca / olvas
K - 0 (semmi) jalka / lukea jalan / luen láb / olvas
MP - MM kampa / ampua kamman / ammun fésű / lő
NT - NN ranta / antaa rannan / annan part / ad
LT - LL silta / kieltää sillan / kiellän híd / tilt
RT - RR parta / ymmärtää parran / ymmärrän szakáll / ért
NK - NG kenkä / onkia kengän / ongin cipő / horgászik

Remélem, senkit nem zavart meg, hogy egy változásra két példát adtam.
Vannak itt is egy-két említésre méltó kivételek:

  • a 6. sorral, azaz a 'K-->semmi' változás amúgy is a legnehezebb, hát még úgy, hogy ehhez van a legtöbb kivétel is:
    • néhány -lke végű szó -lje végűre változik, pl. a kulkea --> kuljen (jár)
    • néhány -rke végű pedig -rje lesz: kärki (--> kärke) --> kärje (hegye vminek) (Magyarázat: itt a középső szónál bevontuk a buliba a tőváltozásokat is. A két rendszert sajnos egyszerre kell használni...)
    • néhány -uku végűből -uvu lesz: puku --> puvun (ruha)
    • és néhány -yky végűből pedig -yvy: kyky --> kyvyn (képesség)
  • Általában el lehet mondani, hogy a szavak eredetileg erős fokban vannak, és ragozásnál gyenge fokra változnak. Azonban vannak olyan szavak is, amik gyárilag gyenge fokban állnak, és olyan ragok is, amikor őket erős fokba kell tenni. (Ez a K--> semmi váltásnál a legnehezebb, hiszen a szóban alapból nincs semmilyen 'K', de nekünk tudnunk kell, hogy az ott egy 'semmi', amiből fokváltásnál 'K' lesz!!!) Pl.: raide --> raiteen (vágány), kuningas --> kuninkaan (király), työskennellä --> työskentelen (dolgozik).
  • Bizonyos esetekben egyáltalán nem lehet fokváltás:
    • bizonyos személyragok esetén, pl.: katu --> katumme
    • illatívuszban (amit egy jövőbeni leckében még bőven előveszünk, itt csak felsorolom), pl.: ranta --> rantaan
    • idegen szavakban, pl.: Malta --> Maltan, auto --> auton

És ezennel túl is vagyunk a legnehezebb leckén. Biztosan lett volna más, jobb módja is, minthogy rögtön az elején ezekkel kelljen foglalkozni, de nekem így egyszerűbbnek bizonyult, mert nem töröm rajta a fejem órákig, hogy 'abból a hangból most mégis miért lett ilyen hang'. Most azonban, hogy ezen túl vagyunk, sokkal sűrűbben várhatók a leckék!

Szerző: Perdition

2 komment

Címkék: finn

A bejegyzés trackback címe:

https://tanuljunknyelveket.blog.hu/api/trackback/id/tr1004787989

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Czimby 2020.07.07. 23:23:04

Az eleje felé a huone nem házat, hanem szobát jelent. A táblázatban már jól írtad. :)
süti beállítások módosítása