Az előző leckéhez hasonló szövegektől egy időre búcsút veszünk (azért nem annyira hosszú időre), most a nyelvtan szépségei következnek :)

Szórend
Az első, legfontosabb, megszeghetetlen szabály: az ige a második helyen van a mondatban!

A második szabály: az alany az első helyen van. Ez már nem annyira megrendíthetetlen... Hiszen ha valamilyen kifejezéssel (i morge / i sommer - reggel / nyáron), vagy olyan szavakkal, mint a så (tehát) vagy a nå (most), akkor... az ige még mindig a második helyen áll, de az alanyt is le kell tudni maximum a 3. helyen. Ez most nagyon bla-bla, de a példákkal könnyű megérteni:

De reiser til Norge. - Mennek Norvégiába.
Nå reiser de til Norge,
I sommer reiser de til Norge.

Említettem már a skal, vil és társait a jelenidő -r ragjánál, hogy nem tudnak viselkedni. Itt sem tudnak viselkedni! Úgy tesznek, mintha ott sem lennének. Tehát ha ilyen szó szerepel a mondatban, azt nem számoljuk bele.

(Når de kommer,) skal de spise. - (Amikor (meg)jönnek,) enni fognak. A fő mondat az, hogy 'enni fognak', így csak azt kell nézni. A skal és társai általában az első helyre kerülnek, de ezt - ugyebár - nem számoljuk. Elsőként tehát az alany jön, a 'de', másodikként az ige, a 'spise' - ami nem kap -r ragot, mert ott a skal.

Többes szám
Egyszerű: a főnevek általában egy -r ragot kapnak...

en bil --> biler, en buss --> busser, et hotell --> hoteller...

Kivételek vannak! Ezek a kivételek a...... kivételek, mint az angolban, és most nem is érdekesek. Van egy érdekesebb: az egy szótagú semleges nemű szavak. Ezeknek ugyanis a norvégok sehogyan nem jelölik a többes számukat. Tehát:

et bord --> bord (asztalok), et kurs --> kurs (tanórák).

Melléknévragozás, part 2!
Melléknévragozásból sosem elég. A norvég nyelvtan nem nehéz, de erre érdemes odafigyelni.

Mit tudunk? Azt, hogy az en bilhez ha még hozzáveszünk egy melléknevet, pl. en stor bil, annak a jelentise egy nagy autó, és több dolgunk nincs. Ugyanez nőnemben is működik (már ha foglalkozunk egyáltalán a nőnemmel, mert egyes norvégok sem teszik). Ha pedig semleges nemben gondolkozunk, pl, et kort, ott majd vigyázni kell a melléknévnél: et stort kort, azaz egy nagy térkép. A 'nagy' kapott egy -t ragot! Nézzük, mi minden van még...

Mondjuk a többes szám! Ha azt mondjuk, hogy mange biler, azaz sok autó(k) - norvégul ekkor is kell jelezni a többes számot, akárcsak az angolban - és ehhez hozzáveszünk még egy melléknevet... Nézzük, hogy mi lesz!

mange store biler, mange store kort (a kort többes számban van, de semleges nemű és egy szótagú, nem jelöljük!)

Tehát kap egy -e ragot a melléknév, minden nem esetén! Tudjuk tehát, hogy hogy kell ezeket mondani határozatlan névelővel... De ha mi határozott névelővel szeretnénk mondani? Az egy kicsit nehezebb, de legalább egységes ragot kapnak... Nézzük!

bilen --> den store bilen
kortet --> det store kortet

Kell tehát a nemnek megfelelő den/det (a nőnemnek már nincs külön, minden nőnemű szót 'den'nel mondunk!), a melléknév az -e raggal, és a határozott névelős szó. Nincs variálás, mindenki -e-t kap. A den/det szócskákat ne felejtsük le! Nagyon könnyű elfelejteni mondatátalakítás közben...:

Bente drikker vinen. - Bente issza a bort. (A "Bente bort iszik" nem jó fordítás, mert norvégul ott a határozott névelő, kell magyarul is!)
Bente drikker den gode vinen. - Bente issza a jó bort.

Kivételek? Vannak!
Sem -t, sem -e ragot nem kapnak:

• az -e-re végződő melléknevek, pl. moderne, stille (nyugodt). A középfokban álló melléknevek is ide tartoznak (pl. kortere, finere), de ezt még nem kell tudni.
• az -s-re végződő melléknevek, pl. gratis, felles (közös).
  
• a hangsúlyos magánhangzóra végződő melléknevek egy része, pl. bra (jó), tro (hűséges)
  

Semleges nemű hat.lan főnévhez kapcsolva nem kapnak -t ragot, de -e ragot igen többes számban:

• az -ig / -lig képzős melléknevek, pl. et venlig smil (egy barátságos mosoly)
• az -sk-ra végződő melléknevek közül a nemzeti hovatartozást jelölők, pl. et norsk flagg (egy norvég zászló)
  
• az -sk-ra végződő melléknevek közül a több szótagúak, jelentéstől függetlenül, pl. et økonomisk spørsmål (egy gazdasági kérdés) (ne felejtsük el a kiejtési szabályt: r + s = magyar S hang! "szpőrsmól")
  
• a -t-re végződő melléknevek nagy része, pl. kort hår (egy rövid haj(szál)), et svart belte (egy fekete öv), et irritert menneske (egy idegesítő ember)
  
• a -d-re végződő melléknevek egy része, pl. et absurd forslag (egy abszurd javaslat), et stupid svar (egy hülye válasz)
  

Többes számú főnévhez kapcsolódva nem kapnak -e ragot, de -t ragot igen semleges nem esetén

• néhány melléknév, pl. blå kåper (kék kabátok), grå skjorter (zöld ingek)

Többes számú főnévhez kapcsolódva kiesik a szótári alakban lévő -e:

• az -en-re végződő mellékneveknél, pl. skitten többes száma: skitne klær (piszkos ruhák)
• az -el-re végződő mellékneveknél, pl. gammel többes száma: gamle mennesker (öreg emberek)
  
• az -er-re végződő mellékneveknél, pl. a mager többes száma: magre studenter (sovány diákok)
  

Semleges nemű főnévhez nem egy, hanem két -t ragot kapnak:

• a hangsúlyos mghg-ra végződő melléknevek egy része, pl. et nytt hus (egy új ház), et fritt land (egy szabad ország)

Csak hogy még most letudjam a fárasztó részt: van egy szó, a liten (kicsi), amely kaméleonként váloztatja az alakját:

en liten bil, et lite glass, den lille biler, det lille glasset, mange små biler, mange små glass

Tehát hímnem/nőnem hat.lan esetén liten, semleges nem hat.lan esetén lite, stb. Ezzel végeztünk a nehezebb részével, de a melléknévragozással még nem teljesen...

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.