Norvég - 3.: nyelvtani alapdolgok 1.
2012.09.18. 22:11
Ebben a leckében sok angol szót fogok használni - ennek az az oka, hogy azoknak a szavaknak pontosan meg van az angol megfelelője, míg magyarul bonyolult magyarázatokba kellene belemenni. Az angolul nem tudóktól ezennel elnézést is kérek.
Kezdjük egy-két kifejezéssel!
Hei! - Szia! Ez az első rögtön érdekes szó. Régebben ugyanazt jelentette, mint a magyar 'szia', azaz csak a fiataloknak, illetve közelebb álló ismerősöknek lehetett mondani. Most már bárki használja, akár a boltban az eladó is a 80 éves néninek.
God dag! - Jó napot!
God kveld/aften! - Jó estét! (Az aláhúzott betűnél ne felejtsük el a kiejtési szabályt! A 'München' ch-ja kell!)
Ha det bra. - Viszlát!
God morgen! - Jó reggelt! (Ismét figyeljünk a kiejtésre: a 'god' rész kiejtve 'gud', azonban a 'morgen' o-betűje marad 'o', azaz 'morgen'! Erre nincs szabály, de - elvileg - egy idő után észre lehet venni, hogy mit hogy ejtünk! Németül tudók előnyben...)
Határozott névelő
Azt már tudjuk, hogy 'egy autó', 'egy ágy', 'egy vonat'. Hogy felfrissítsem a dolgokat, sorrendben: en bil, en/ei seng, et tog. (Újabb kiejtési tipp: a 'tog' o-betűje o, ráadásul hosszú, mert egy szótagos a szó.)
De mi van akkor, ha azt akarom mondani, hogy 'az autó', 'az ágy', 'a vonat'? A norvég nyelvben ekkor egy igen érdekes dolog történik: megmarad az en/et, de ragként a szó végére kerül. Így tehát 'az autó': bilen, 'a vonat': toget.
Ugyanúgy: en kopp --> koppen (csésze) , et glass --> glasset.
A nőnemet azonban nem csak hogy alig használják, ráadásul nem is tud viselkedni. 'Ei' helyett egy 'a' kerül a szó végére, tehát ei seng --> senga, hytte --> hytta (ház). De az is jó, ha azt mondjuk, hogy sengen. A hytte már problémás nőnemben is, mint ahogy fent látszik (-e --> -a) de férfinemben sem viselkedik, a következő miatt:
Ha egy főnév -e-re végződik, akkor babrálni kell vele: 'en' főnév esetében egy +n betűt teszünk a szó végére, 'et' igék esetén pedig egy +t betűt. Azaz nem kell még egy 'e' betű. Ha tehát férfinemben szeretném használni, akkor hytten.
Melléknevek, határozószavak
Ilyen például a 'stor' (nagy), amivel a példákat fogom írni.
Mivel mind a melléknevek, mind a határozószavak egy főnévről szólnak - aminek pedig van neme, ezt a nemet a mellékneven és a főneven is jelölni kell.
Az en kopp annyit jelent, mint 'egy pohár'. Ha azonban azt mondom, hogy en stor kopp, az már 'egy nagy pohár'. Itt nincs semmi érdekes...
Az et glass jelentése 'egy üveg'. Itt lesz a trükk: az 'egy nagy üveg' norvégul et stort glass.
Semleeges nemben tehát a melléknév és határozószó után kell még egy -t betűt tenni! Ez minden melléknévre és határozószóra igaz. Azaz mégsem...
- nemzetiségeknél nem kell kitenni a +t betűt: et norsk kart. (Et kart: térkép)
- -ig-re végződő határozószavak esetén szintén le lehet hagyni: et kjedleig kurs. (Kjedleig: unalmas, et kurs: kurzus, (tan)óra. A kiejtési szabályra itt is felhívnám a figyelmet...)
A jövő
A jelen időt úgy jelzi a norvég, hogy az ige után biggyeszt egy -r-t. Így lesz az å reise (utazni) főnévi igenévből a 'Studenten reiser.' mondat.
Azonban vannak segédigék, amiknél nem kell kitenni ezt a -r toldalékot. Ezek a következők (és itt jön elő az angol nyelv):
vil - will
skal - shall
kan - can
må - must / have to
Különösen az első kettőnél fontos ez a szabály. Így néz ki egy-két ilyen mondat:
Jeg skal reise i morgen.
John vil komme på fredag.
És végül:
A norvég 'i' magyarul a leginkább a '-ban' '-ben' rag (lényegében az angol 'in'), míg a på a magyar '-ra' '-re', és '-on' '-en' '-ön'.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Noni 2012.10.02. 09:24:05
Tetszik az oldalad. Nagyon várom a folytatást, remélem mihamarabb töltöd.
Köszi
:)
Perdition 2012.10.07. 03:08:11
Köszönöm a biztatást :) Remélem a közeljövőben eljutok a folytatásig is.
α Ursae Minoris · http://noreg.blog.hu/ 2012.10.24. 17:52:20
Ez nem véletlenül úgy van, hogy a god-ban azért lesz u az o-bból, mert hosszú, míg a morgen-ben az o rövid (mert rg jön utána), így o marad?
Perdition 2012.11.07. 20:56:41
Bocs a késői válaszért.
Nem, nem így van, de bár így lenne. Jelentősen megkönnyítené a dolgunkat :) Ezek mind kivételek, amit meg kellene tanulni. Azonban az eddigiek alapján mégsem olyan farkashiba, mint nálunk a j-ly helyesírás - egy norvéggal beszélve többször elrontottam, mire ő azt felelte, hogy jé tényleg, észre sem vette. (Hozzátartozik az igazsághoz, hogy nem éppen Oslói volt - vidéken eléggé másképp beszélnek az emberek...)
α Ursae Minoris · http://noreg.blog.hu/ 2012.11.10. 12:41:31
Ezért például a "god" az [gúd] míg a semlegesnemü alak, a "gott" már [gott].
Aztán kivétel van ez alól is, mert például a "sova" az mégis [szóva], de azért a szabály az esetek túlnyomó többségében müködik.
Perdition 2012.11.10. 13:13:38
Az 'Oslo' szóban is az első rövid, a második pedig hosszú, és mind a kettő u. De hogy ne írjak valótlant - mert ezen kívül rengeteg példát tudnék írni erről - meg is kérdeztem erről egy norvég tanárt, és alátámasztotta, amit mondtam. Azt is említette az a tanár, hogy régebben komoly probléma volt a helyesírás Norvégiában, mert rengetegféle verzió létezett (amit többek között a dánokkal való veszekedés okozott), és melyiket nevezzék ki szabályosnak. Végül nem egy szabályos lett, hanem három. Az említett bokmål és nynorsk mellett még egy harmadik is, aminek hirtelen nem tudom megmondani a nevét, de jóval kevesebben írnak rajta, mint az első kettővel.