Jön egy-két új szó és kifejezés, de semmi eget rengető újdonság, hiszen még mindig nem érzem teljesnek az összefoglalást.

琳娜，昨天的京剧怎么样？
很有意思。今天天气很好，我们去游泳， 好吗？
太好了！什么时候去？
现在去，可以吗？
可以。

琳娜，昨天的京劇怎麼樣？
很有意思。今天天氣很好，我們去游泳，好嗎？
太好了！什麼時候去？
現在去，可以嗎？
可以。

A 琳娜 már szerepelt: egy név, átírva Línnà. A 京剧/京劇 (jīngjù) 'pekingi opera', a 怎么样/怎麼樣 (zěnmeyàng) pedig 'milyen'. Az első mondat tehát: "Línnà, milyen (volt) a pekingi opera?"

有意思 (yǒuyìsi) az 'érdekes', és 2 új szó is van: 天气/天氣 (tiānqì) - idő(járás) és 游泳 (yóuyǒng) - úszás. Tehát gyors témaváltás történt: "Nagyon érdekes volt. Ma nagyon jó az idő, úszni megyünk, jó?" Ez egy kicsit szó szerinti fordítás, így nem fogalmazna egy magyar... Azért hagytam így, mert a visszakérdezés, és a "többesszám" használata miatt ez 'meghívásnak' minősül...

A 什么时候/什麼時候 (shénme shíhou) egyben magyarul a 'mikor?' kérdésnek felel meg. Tehát: "Mikor megyünk (menjünk)?"

A 现在/現在 (xiànzài) magyarul 'most'. Tehát: "Most, az jó neked? (Lehetséges?)" Válasz: "Igen. (Lehetséges.)"

Új szöveg:

杨老师，明天您有时间吗？
对不起，请再说一遍。
明天您有时间吗？我们去打球，好吗？
很抱歉，明天我很忙，恐怕不行。谢谢你们。

楊老師，明天您有時間嗎？
對不起請再說一遍。
明天您有時間嗎？我們去打球，好嗎？
很抱歉，明天我很忙，恐怕不行。謝謝你們。

Nem sok ismeretlen szó van benne. A 时间/時間 (shíjiān) magyarul 'idő'. "Yámg tanár úr, holnap lesz (egy kis) ideje?"

A 遍 (biàn) az alkalmak, cselekvések számlálószava. Magyarul "Elnézést, mondja mégegyszer."

A 打球 (dǎqiú) szó szerint 'labdázni'... Szó szerint a 打 azt jelenti, hogy 'játszani', a 球 pedig azt, hogy labda. Nem tudom, hogy lehetne szebben lefordítani, tehát: "Holnap lesz (egy kis) ideje? Elmegyünk labdázni, jó?" Megint úgy írtam, ahogy magyarul sosem fogalmaznánk, csak hogy egyértelmű legyen: itt megint meghívásról van szó!

A 抱歉 (bàoqiàn) magyarul 'sajnálom', a 恐怕 (kǒngpà) pedig 'attól tartok', a 行 (xíng) pedig fordítható úgy, hogy 'OK', de akár úgy is, hogy 'menni'. Ez utóbbi kapóra jön, mert ilyet magyarul is lehet mondani: "Sajnálom, holnap nagyon elfoglalt (leszek), attól tartok nem fog menni. Köszönöm."

Most jöjjön két hosszabb párbeszéd, amit nem fogok lefordítani magyarra - csak hogy legyen valami kihívás azoknak is, akik velem együtt tanulnak, amennyiben van ilyen. Ha valami új szó akad, azt természetesen leírom!

林娜：力波，明天开学，我很高兴。你看没他是不是我们学院的老师？
丁力波：我问一下。请问，您是我们学院的老师吗？
张教授：是，我是语言学院的老师。
丁力波：您贵姓？
张教授：我姓张，我们认识一下这是我的名片。
丁力波：谢谢。（看名片）啊，您是张教授。我叫丁力波，她叫林娜。我们都语言学院的学生。
林娜：您是语言的教授，认识您我们很高兴。
张教授：认识你们我也很高兴。你们都好吗？
林娜：谢谢，我们都很好。张教授，您忙不忙？
张教授：我很忙。好，你们请坐，再见！
都：再见！

林娜：力波，明天開學，我很高興。你看，他是不是我們學院的老師？
丁力波：我問一下。請問，您是我們學院的老師嗎？
張教授：是，我是語言學院的老師。
丁力波：您貴姓？
張教授：我姓張，我們認識一下，這是我的名片。
丁力波：謝謝。（看名片）啊，您是張教授。我叫丁力波，她叫林娜。我們都語言學院的學生。
林娜：您是語言的教授，認識你我們很高興。
張教授：認識你們我也很高興。你們都好嗎？
林娜：謝謝，我們都很好。張教授，您忙不忙？
張教授：我很忙。好，你們請坐，再見！
都：再見！

开学/開學 (kāixué): már volt mind a két írásjegy: a 开/開 a 'nyitás', a 学/學 pedig (többek között) az 'iskola'. A kettő együtt: 'iskolakezdés'.
一下 (yíxià): szó szerint 'egy kicsit'. Ez egy informális utalás arra, hogy 'gyorsan megcsinálok valamit'. A szövegben tehát a 我问一下/我問一下: "gyorsan megkérdezem".
张/張 (Zhāng): egy név.
教授 (jiàoshòu): 'professzor'.

És végül:

丁力波：林娜，那是谁？
林娜：那是马大为。你认识不认识他？
丁力波：我不认识他。
林娜：我来介绍一下。你好，大为，这是我朋友。
丁力波：你好！我姓丁，叫力波。请问，叫什么名字？
马大为：我的中文名字叫马大为。你是不是中国人？
丁力波：我是加拿大人。我妈妈是中国人，我爸爸是加拿大人。你也是加拿大人吗？
马大为：不是，我不是加拿大人，我是美国人。学习什么专业？
丁力波：我学习美术专业。你呢？
马大为：我学习文学专业。现在我学习汉语。
林娜：现在我们都学习汉语，也都是汉语系的学生。

丁力波：林娜，那是誰？
林娜：那是馬大為。你認識不認識他？
丁力波：我不認識他。
林娜：我來介紹一下。你好，大為，這是我朋友。
丁力波：你好！我姓丁，叫力波。請問，你叫什麼名字？
馬大為：我的中文名字叫馬大為。你是中國人？
丁力波：我是加拿大人。我媽媽是中國人，我爸爸是加拿大人。你也是加拿大人嗎？
馬大為：不是，我不是加拿大人，我是美國人。你學習什麼專業？
丁力波：我學習美術專業。你呢？
馬大為：我學習文學專業。現在我學習漢語。
林娜：現在我們都學習漢語，也都是漢語系的學生。

介绍/介紹 (jièshào): 'bemutat(koz)ni'
名字 (míngzi): az egyik szó arra, hogy 'név'
加拿大 (Jiānádà): Kanada
专业/專業 (zhuānzè): szak
美术/美術 (měishù): szépművészet
文学/文學 (wénxué): irodalom
系 (xì): tanszék, szak

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.