Az arab ábécét viszonylag könnyen meg lehet tanulni, de néhány arab hanggal igencsak meggyűlhet a magyar tanulónak a baja. Nekem is meggyűlt, rengeteg arab szöveget hallgattam és beszéltem anyanyelviekkel, de még így sem sikerült a kiejtést olyan mértékben elsajátítanom, ami a bemutatásához elegendő lenne.

Egy dolgot érdemes megjegyezni! Ami itt a leckékben van, az az irodalmi arab, vagyis a modern standard arab. Tehát az ÍROTT nyelv. A beszélt nyelv azonban szinte kivétel nélkül ettől egy kicsit különböző dialektus! Országonként eltérhet a nyelv kiejtése. Érdemes azonban ezt tanulni, nem pedig egy dialektust, hiszen azt szokták mondani, hogy a dialektus választja (majd a jövőben) az embert, nem pedig az ember a dialektust.

A legtöbb betűnek négy alakja van attól függően, hogy a szó elején, közepén vagy végén áll, esetleg elszigetelten. Ebben a sorrendben fogom őket bemutatni. Fontos még tudni egy betűről, hogy köthető-e a következő betűhöz, vagy nem. Ezt is jelzem minden esetben.
Fontos még, hogy az arab nyelvet jobbról balra írják, és (kevés kivétellel) csak a mássalhangzókat jelöli! A pontok minden esetben a betű részei, mint a latin 'i'-betű pontja!

Nézzük a betűket és a hangokat egyesével!

Alif
Ezt a betűt nem lehet kötni és csak két alakja van:

• ha elszigetelten áll: ا
• ha a szóban máshol áll: ـا

Hangértéke:

• szó elején rövid á / i / u
• szó közepén á
• szó végén rövid á

Általánosabb szabály azonban, ha azt mondjuk, hogy ez sem magánhangzót jelöl a szó elején, hanem inkább csak egy jel, hogy magánhangzóval kezdődik a szó - de hogy melyikkel, az nincs jelölve.

Bá, Tá, Thá
Kötött betűk. Hangalakja magyar B, magyar T, illetve az angol TH (pl. a THIN szóban). Az alakjai (jobbról balra):

• szó elején: بـ / تـ / ثـ
• szó közepén: ـبـ / ـتـ /ـثـ
• szó végén: ـب / ـت /ـث
• egyedül: ب  / ت /ث

Nún
Kötött betű. Hangalakja magyar N. Kicsit lejjebb van, a 'vonalon alul', mint az előző csoport betüjei. Alakjai:

• szó elején: نـ
• szó közepén: ـنـ
• szó végén: ـن
• egyedül: ن

Yá
Kötött betű. Hangértéke:

• szó elején J
• szó közepén Í vagy J (többnyire az "AJ"-kombinációban)
• szó végén Í.

Alakja:

• szó elején: يـ
• szó közepén: ـيـ
• szó végén: ـي
• egyedül: ي

Lám
Kötött betű. Hangértéke magyar L, bár annál talán egy kicsit lágyabb.

• szó elején: لـ
• szó közepén: ـلـ
• szó végén: ـل
• egyedül: ل

Mím
Kötött betű. Hangértéke magyar M.

• szó elején: مـ
• szó közepén: ـمـ
• szó végén: ـم
• egyedül: م

Wow
Nem kötött betű. Hangértéke:

• szó elején W
• szó közepén W vagy OW/U
• szó végén Ú vagy OW

Két alakja van:

• szó végén: ـو
• máshol:و

Há
Kötött betű, hangértéka magyar H.

• szó elején: هـ
• szó közepén: ـهـ
• szó végén: ـه
• egyedül: ه

Sín, Shín
Kötött betűk, hangértéke magyar SZ és magyar S.

• szó elején: سـ /  شـ
• szó közepén: ـسـ /  ـشـ
• szó végén: ـس /  ـش
• egyedül: س /  ش

Rá és Zayy
Nem kötött betűk, hangértéke magyar pergő R és Z. Mélyen írt betűk!

• szó végén: ـر /  ـز
• máshol: ر /  ز

Dál és Dhál
Nem kötött betűk, hangértékük magyar D, illetve az angol TH zöngés változata (pl. a THIS szóban).

• szó végén: ـد /  ـذ
• máshol: د /  ذ

És most jön a neheze!
Sad, Dad
Kötött betűk, a hangértékük... nos. Ez egy SZ-betű, nyitottabb szájjal, a nyelv hegye pedig minél hátrébb. Ugyanez vonatkozik a D-betűre is. Az utána álló magánhangzót pedig mélyebben kell ejteni (pl. Á-ból egy A-szerű hang).

• szó elején: صـ /  ضـ
• szó közepén: ـصـ /  ـضـ
• szó végén: ـص /  ـض
• egyedül: ص /  ض

Jim, há, Khá
Kötött betűk, a Jim hangértéke DZS, a Kháé pedig erős, 'röfögős' H. A há hangértéke... egy nagyon mélyről jövő, erős, nyomatékos, de még nem 'röfögős' H.

• szó elején: جـ / حـ /  خـ
• szó közepén: ـجـ / ـحـ /  ـخـ
• szó végén: ـج / ـح /  ـخ
• egyedül: ج / ح /  خ

tá, thá
Kötött betűk, és újabb 'furcsa' hangok, mid a Sad és Dad. A képzési módjuk hasonló, csak itt egy T és egy TH esetében.

• szó elején: طـ /  ظـ
• szó közepén: ـطـ /  ـظـ
• szó végén: ـط /  ـظ
• egyedül: ط /  ظ

Kaf
Kötött betű, rendes magyar K.

• szó elején: كـ
• szó közepén: ـكـ
• szó végén: ـك
• egyedül: ك

Fá, Qaf
Kötött betűk, egy sima magyar F, és egy nagyon hátul képzett K, sokkal hátrébb, mint a Kaf. Észrevehető legyen a különbség!

• szó elején: فـ /  قـ
• szó közepén: ـفـ /  ـقـ
• szó végén: ـف /  ـق
• egyedül: ف /  ق

A Fá egy kicsit hosszabb, mint a Qaf.

Ayn, Ghayn
Kötött betűk, és az Ayn talán a legszokatlanabb mind közül. Egy nagyon határozott, nagyon erős gégezár hang. A Ghayn pedig egy torokban képzett G, leginkább olyan, mint egy francia R.

• szó elején: عـ /  غـ
• szó közepén: ـعـ /  ـغـ
• szó végén: ـع /  ـغ
• egyedül: ع /  غ

Hamza
Nem kötött betű, hangértéke nincs, csak egy gégezár hang. Mindig ء.

Mint említettem, számomra is nagyon nehéz a kiejtés, ezért nem vállalom, hogy én reprodukáljam. A lecke végére másnak a videóját fogom belinkelni, azonban a tippem: csak annyira érdemes az elején foglalkozni az arab esetében a helyes kiejtéssel, amennyire nagyon muszáj. Miért? Egyrészt mert nagyon le lehet itt ragadni, és hiába lesz makulátlan kiejtése az embernek, ha amúgy a nyelvtanban és egyebekben egy helyben topog. Akcentusa úgyis mindenkinek minden nyelvben van, ami nem az anyanyelve.
Másrészt egyes dialektusokban a kiejtés akár jelentősen is változhat.

Nem ágyazom be a videókat, csak linkelem, hogy ne lassítsa feleslegesen a blogot. A videókhoz szükséges tudni: az arab nyelvben 3 magánhangzó van, az A (á), U és I. De erről bővebben csak később!

Há, há és Khá közötti különbség

Hamza, Ayn és Ghayn közötti különbség

Dál és Dad közötti különbség

Tá és tá közötti különbség

Thá, Dhál és thá közötti különbség

Sin és Sad közötti különbség

Kaf és Qaf közötti különbség

 (A videó készítője kissé másképp írta át latin betűkre az arab betűket, de az arab betű az azonos - remélem, nem okoz zavart :) )

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.