Finn - 4/2: hol? második rész
2014.07.10. 17:00
Az előző finn leckém fél éve jelent meg. Éppen ezért nem fogom azt csinálni, amit ott ígértem, nevezetesen nem lesz szöveg, ez a lecke még teljesen a száraz nyelvtané. Viszont az ez után következő pár leckében a szöveg lesz a főszerep! De most lássuk, mi mindent tartogat még nekünk a finn hely kifejezése...
Adesszívusz
Ragja: -lla / -llä
Kérdése: hol?
Most akkor mi van? Ilyen már volt, úgy hívják, hogy inesszívusz... Na jó, ezt én magam sem feltétlen jegyzem meg, hogy melyik esetet hogy hívják. De a -ssa / -ssä rag! Helsingissä - Helsinkiben, jarvessa - tóban. Minek még egy?
Volt az előző leckében egy pár érdekes fogalom: a 'külső helyhatározó' és a 'belső helyhatározó'. Ilyen nekünk is van, csak nem foglalkozunk vele: a belső a -ban / -ben, a külső pedig az -on / -en / -ön. Logikus, nem? Egyetemen, de buszmegállóban. Finnül a -ssa / -ssä a belső helyhatározó, a -lla / -llä pedig a külső.
De akkor miért írtam az előző leckében a -ssa / -ssä ragra azt is, hogy külső helyhatározó? Nos, ez jó kérdés :) A válasz egyszerű: ami a finneknél belső helyhatározó, az nálunk lehet, hogy külső - a mi szempontjaink szerint csoportosítottam. De mivel nem teljesen ugyanaz a két nyelv felfogása a külső és belső helyhatározókról, ezért sajnos szavanként kell megfigyelni és megtanulni. De ez ne hátráltasson senkit! Ha már képesek vagyunk finnül társalogni, de pl. külső helyhatározó helyett belsőt mondunk... Na puff. Majd kijavítanak. Kicsit furán hangzik (nekünk is annak hangzana: egyetemben, buszmegállón), de ettől még érthető a beszédünk, a beszélgetésnél jobb gyakorlás pedig nem létezik!
De vissza az esethez, hiszen szabályok is vannak, és mást is kifejez.
A tő gyenge fokban áll: katu - kadulla (utcán), matto - matolla (szőnyegen), ilta - illalla (este), tunti - tunnilla (órán)
A genetívuszi tőhöz jön: talvi - talvella (télen), kone - koneella (gépen), ihminen - ihmisellä (emberen), kirjallisuus - kirjallisuudella (irodalmon).
A személyes névmásokat és a mutató névmásokat könnyű legyártani az inesszívuszból.
Funkciói:
- külső helyhatározó, pl. pöydällä (asztalon), kadulla (utcán), asemalla (állomáson), rajalla (határon)
- néhány (nekünk) belső helyhatározó, pl. Tamperella (Tamnberében)
- család- és személyneveknél a -nál / -nél magyar rag, pl. Olen Laurilla - Laurinál vagyok.
- időhatározó napszakok és évszakok esetében: aamulla (reggel), illalla (este), yölla (éjjel), talvella (télen), kesällä (nyáron). FIGYELEM! Ha jelzővel állnak, akkor másik esetben állnak ezek! (A még nem tanult esszívuszban.) Pl.: tänä talvena (ezen a télen / ez a tél), tänä iltana (ma este / ez az este)
- eszközhatározó, magyar -val / -vel, pl.: junalla (vonattal), bussilla (busszal), kynällä (ceruzával), lusikalla (kanállal), tietokoneella (számítógéppel)
- módhatározó, a 'hogyan?' kérdésre, pl.: tällä tavalla (ilyen módon), kovalla äänellä (erős hangon), kyvällä mielellä (jó kedvvel)
Ablatívusz
Ragja: -lta / -ltä
Kérdése: honnan?
Ugyanaz a történet az ablatívusz és az elatívusz (-sta / -stä) között, mint az adesszívusz és inesszívusz között. itt a belső helyhatározó inkább a -ból / -ből, míg az ablatívusz, a külső helyhatározó magyar megfelelője leginkább a -ról / -ről.
A tő gyenge fokban áll: katu - kadulta (utcáról), matto - matolta (állomásról)
A genetívuszi tőhöz jön: kone - koneelta (gépről), ihminen - ihmiseltä (emberről), vuosi - vuodelta (évkor)
Funkciói:
- külső helyhatározó (-ról / -ről), pl.: pöydältä (asztalról), kadulta (utcáról), asemalta (állomásról)
- néha -tól / -től, pl. kirje Petteriltä (levél Petteritől), häneltä ostan auton (tőle veszek autót), kysyn Kasialta (megkérdezem Kasiától), tulen Laurilta (Lauritól jövök)
- időhatározó: -kor, pl.: kuudelta (hatkor), viime vuodelta (múlt évben)
- tekintethatározó - öhm... csak nézzük a példákat: tyttö nimeltään Liisa (a Lisa nevű lány), ammaltiltani olen pettaja (foglalkozásomra nézve tanár vagyok), luonteltaan hyvä (természetét tekintve jó)
- vonzat: érzékelést kifejező igéknek, pl.: maitusta hyvältä (ízlik), haista paholta (rossz szaga van), kuulosta hyvälta (jól hangzik), näyttää huonalta (rosszul néz ki)
...éééééééés még egy:
Allatívusz
Ragja: -lle
Kérdése: hova?
A tő gyenge fokban áll: katu - kadulle (utcára), matto - matolle (szőnyegre)
A genetívuszi tőhöz jön: kone - koneelle (gépre), totuus - totuudelle (igazságra)
Funkciói:
- külső helyhatározó -ra / -re, pl.: torille (piacra), kadulle (utcára), asemalle (állomásra), parvekkeelle (erkélyre)
- részeshatározó -nak / -nek, pl.: soitan Kasialle (telefonálok Kasinak), kortti ystävälle (képeslap a barátomnak), karron kaikille (elmondom mindenkinek), lainaa minulle rahaa! (adj kölcsön nekem pénzt!)
- kifejezésekben: mennään kahville / kaljalle / lounaalle (menjünk kávézni / sörözni / ebédelni)
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Czimby 2020.07.07. 23:40:19
Perdition 2020.07.13. 11:01:55
A finnből létezett már a blogon egy jó pár lecke, de kitöröltem őket - az előzőek úgy néztek nagyjából ki, mint a többi nyelvek a blogon, de mindig volt valami apróság, amin fennakadtam, és nem tudtam megmagyarázni. Így viszont 5 (azaz 7) leckén keresztül jön a száraz nyelvtan, közben pedig még egy egyszerűbb beszélgetést sem tudnánk lebonyolítani. Örülök, hogy kaptam valamennyi visszaigazolást, hogy megérte ily módon újraírni az egészet :)