Sokáig volt magára hagyva a blog, ezért senkinek nem árt egy giga-mega összefoglalás, nekem biztosan nem. Legalábbis a tömör, nyelvtani részéből.

Az első leckében már kiderül, hogy három nyelvtani nem létezik, a hímnemű szavak mássalhangzóra, a nőnemű szavak -a-ra, a semlegesnemű szavakon pedig vagy a -o vagy a -e végződést találjuk.

A második leckében jött elő az első eset, az akkuzatívusz, melyet leginkább kérésnél használunk. A hímnem végződése nem változik, a nőnem -u lesz, a semleges pedig szintén nem változik. (Többes szám esetén a többes szám végződései változnak hímnem esetében -e-re, nőnem és semleges nem esetében pedig nem változik.)
Példa: Ja bih jednu kafu, molim vas.

A harmadik és negyedik leckében szó van a számokról. Létezik a pontos mennyiség említése nélkül a többes szám is, amikor a hímnemű szavak kapnak egy plusz -i végződést, a nőnem -e-re változik, míg a semleges -a-ra. A számoknál az 1, illetve 20 fölött minden, ami 1-re végződik, egyes számban beszélünk róla, és maga a szám melléknévnek minősül. A 2, 3 és a 4, valamint 20 fölött minden szám, ami 2, 3 vagy 4-re végződik, egyes genitívuszba tesszük. 5-től 20-ig, illetve 20 fölött az összes szám, mely nem az előbb említettekre végződik, többes genitívuszba tesszük.
Az egyes genitívusz végződései: férfinemnél hozzá kerül egy -a, nőnemnél -e-re alakul át, míg a semleges -a-ra.
A többes genitívusznál hivatalosan a többes szám végződései változnak, de az eredmény mind a három nemben -a.

Az ötödik lecke részben az instrumental esetről szól, ami lényegében a magyar -val / -vel. Képzése egy szócska: "sa", és mindhárom esetben a végződés -om. Kivéve, amikor a semleges nemű szó a végződése előtt lágy mássalhangzóra végződik, mert akkor -em. (A lágy mássalhangzók: c, ć, č, dž, đ, lj, nj, š, ž)
Ugyanez a lecke vezetett be az igecsoportokba: 3 csoportja van az igéknek, a személyragozás előtt (vagy éppen E/3-ban) álló utolsó betű mondja meg, hogy melyik csoport a 3 közül. Létezik az a, e vagy i csoport.

A hatodik lecke megmutatta, hogy a szerbben is van főnévi igenév, ami egy végződés: -ti, és a szótárban is így állnak a szavak: imati, učiti, és ez majdnem minden esetben így is működik. Azonban amire az angol főnévi igenevet használna mondatban (I want to buy), arra nem ezt szokás használni (bár nem hiba), hanem a da szócskát: hoču da kupim.

A hetedik lecke a lokatívuszról szólt, ami többnyire a magyar -ban / -ben megfelelője. Képzése egy u vagy egy na szócska (többnyire u, lásd a leckét), és a végződés, mely férfinemben egy extra -u, nőnemben -i-re változik, a semleges pedig -u-ra. Példa: u ulici, na trgu, ja sam na pošti.
Azonban a kilencedik lecke rámutatott, hogy menni valahová szerbül ugyanezekkel a szócskákkal lehet, de ekkor akkuzatívuszt kell használni. Példa: idem na poštu. Szó volt még az imperatívok, azaz "parancsszók" képzéséről is, aminek a E/3-as alakjáról levesszük az -u-t, és ráteszünk egy -i-t (kivéve ha a szó az -u eltűntetése után j-re végződik, akkor nem tesszük rá). Ez a közvetlen alak, formálisabban pedig még ráteszünk egy -te-t. Példa: fordul(j) - skrenu --> skreni --> skrenite.
Ugyanebben az leckében volt szó a vokatív esetről, amit megszólításnál használunk. Csak személyneveknél használatos, illetve néhány megszólításnál, mint amilyen a gospodine. (Ha mindkettőt mondjuk, azaz a megszólítást és a nevet is, mindkettőt vokatívba kell rakni.) A férfinem felvesz egy -e végződést, kivéve ha lágy mássalhangzóra vagy p-re végződik a szó, mert akkor -u-t kap. Nőnemben a szokásos végződés -o-ra változik, kivéve az '-ica' végű főnevek, mert ott -e-re változik. További kivétel nők esetén, hogy a nagyon gyakori -ić családnévvégződés  esetén sem a név, sem a megszólítás nem változik. Pl.: Gospođo Petrović. (A férfiak esetében változik!) Nők esetében azonban még további kivételek is vannak, mint a Vesna. A semleges nem sosem változik.

 

A bejegyzés trackback címe:

https://tanuljunknyelveket.blog.hu/api/trackback/id/tr2214590670

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Czimby 2020.11.08. 22:00:15

Tetszik ez a blog, és jó az is, hogy ez a sötét háttér kellemes a szemnek. Éppen keresgéltem a neten horvát (szerb) nyelvről, és egy nyelvkönyvet is olvasgattam, és keresgélés közben ezt az oldalt is újra előszedtem, és nagyon jól összefoglalja, rendszerezi azokat, amiket olvastam a nyelvkönyvben.
Azt nem tudod, a lágy mássalhangzók miért pont ezek? Mitől lágyak? Én az orosz alapján eddig a palatalizált mássalhangzókat vettem lágynak, vagyis ezeket egy "j" hanggal egyszerre próbáljuk kiejteni. A horvátban a đ, lj, nj ezek alapján logikus, hogy lágy, de a többi miért számít lágynak? Azokat is j-sítve kellene ejteni?

cerberus_243 2021.01.19. 21:01:57

@Czimby: A többire az okot a belarusz, az ukrán és a lengyel nyelvben találhatod meg, ugyanis ott vannak ún. lágy, lágyítható, kemény és nem lágyítható (mert eleve lágyak) mássalhangzók is. Itt a lágyítható és nem lágyítható mássalhangzók lesznek még lágyak. Náluk a lágyíthatók: t, d, n; nem lágyíthatók: c, dz, s, zs, cs, dzs.
süti beállítások módosítása