Holland - 1: kezdés
2019.08.20. 19:00
A holland nyelvtan nem különösebbül nehéz, pláne akkor nem, ha már beszélünk valami hasonló nyelven, mint a német, a norvég/svéd/dán, vagy éppen az angol. A holland kiejtés viszont elég nehéz és összezavaró, így az első leckében csak azzal fogok foglalkozni.
Mássalhangzók
B - magyar B, kivéve szó végén, ahol magyar P
C - csak idegen szavakban fordul elő, és a hangértéke is az eredeti szónak megfelelően változik - lehet SZ, vagy K
CH - egy nagyon erősen, és nagyon hátul képzett, torokköszörülős H
D - magyar D, kivéve szavak végén, ahol magyar T
F - magyar F
G - ugyanaz, mint a CH, csak a szavak elején
H - magyar H
J - magyar J
K - magyar K
L - magyar L
M - magyar M
N - magyar N
NG - nem külön N és G hang, hanem egy nagyon hátul képzett N hang, mint az N a magyar 'senki'-szóban
P - magyar P
QU - mindig 'KV'
R - magyar, pergő R
S - majdnem magyar SZ, kicsit eltolva az S felé. Ha magyar SZ-t használunk, azzal sem lesz gond
SJ - magyar S
SCH - felejtsük el a németet, ez csak egymás után egy holland S ('SZ'), és a CH hang, KIVÉVE egyértelműen idegen eredetű szavak végén, ahol úgy kell kiejteni, mintha '-IES'-nek lenne írva.
T - magyar T
TH - csak kevés szóban fordul elő, és már nincs külön hangja, simán magyar T
TJ - magyar TY
V - kétféle V hang létezik. Hollandia bizonyos részein szimplán magyar F, más részein viszont V, ami félúton mégis inkább F-nek hangzik. Mivel Hollandia nagy részén ezt a hangot nem használják, mi is maradhatunk a magyar F-nél
W - magyar V, kivéve ha -E vagy -EN utótag jön közvetlen a betű mögött, mert akkor angol W
Z - magyar Z
Ez volt a könnyebbik része.
Magánhangzók
Rövid
A - a magyar A-nál egy kicsit nyíltabb, de nem annyira, hogy Á legyen
E - magyar E
I - magyar I
O - magyar O, de annál egy kicsit diftongusosabb, mint angolban - értsd: a vége egy kicsit közeledik az U-hoz
U - magyar Ü
Félhosszú
EU - magyar Ö, de egy kicsit a vége közeledik az Ü-höz
IE - félhosszú I, de egy kicsit a vége közeledik az Ö-höz
OE - félhosszú U
Ha ezek után R jön, akkor egy kicsit hosszabban kell őket ejteni.
Hosszú
AA - magyar Á
EE - magyar É
OO - magyar Ó
UU - magyar Ű
Vigyázat! Csak akkor írják duplán, ha a szótag "zárt", azaz előtte és utána is mássalhangzó jön. Ha nem, akkor csak egy betűt használnak írásban, de a hang attól még hosszú! (Illetve ez ennél egy kicsit bonyolultabb, de lásd a következő leckéket!)
Diftongusok
AUW / OU / OUW - 'ÁU', de ha ezután E jön, akkor a W-betűt is kell ejteni ugyanúgy, mint az angolban!
EJ / IJ - 'EJ', de van még egy-két dolog: az 'IJDE'-kombinációban kiejtéskor a D kiesik, csak az 'IJE'-rész marad. Van egy nyelvtani utótag is, az '-LIJK', ahol a magánhangzót egy úgynevezett "schwa"-hangként kell kimondani. Aki tud angolul (különösen nagy segítség a legtöbb brit dialektus!), annak ismerős lehet a teljesen hangsúlytalan '-ER'-végződése a szavaknak, mint a 'father' - az az a bizonyos "schwa"-hang. A legközelebb az "ö"-hang áll hozzá, de annál zártabb és erőtlenebb.
UI - 'EÜ'
Dupla magánhangzók
Az alábbiak (majdnem) mindegyikére igaz, ahogy fentebb is: ha W-re végződik, de utána E jön, akkor, és csak akkor a W kiejtendő, mint az angol W.
AAI - AA+IE, tehát 'ÁÉJ'
EEUW - EE+OE, tehát 'ÉU'
IEUW - IE+OE, tehát 'IU'
OEI - OE+IE, tehát 'UI'. Van egy alap szó, amit nem így írunk, de így ejtünk: 'goede' - jó, ejtsd: 'goeie'
OOI - OO+IE, tehát 'ÓI'. Beszélt nyelvben az 'ODE'-kombinációt is így kell kiejteni
UW - UU+OE, tehát 'ŰU'. Erre nem igaz a fentebb említett szabály: ha utána E jön, azt ejtsd: UU+E
Ezt a sok szabályt mind tudni kell a második leckére, de ahogy a norvégnél is, a hollandnál is segíteni fogok a megjegyzéseimmel az új szavaknál.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Czimby 2020.07.07. 22:29:30
Még a szó végi -en érdekes. Valahol kb. úgy ejtik, mint a németben, hangsúlytalan svá hang + n. De valahol az "n"-et nem ejtik a végén. Pl. a kijken kiejtve kb. "kejkö".
Perdition 2020.07.13. 10:32:07
Erről én is hallottam, meg még egyéb nagyobb különbségekről is, de még olyan alapszinten állok a hollandból, hogy ezzel magamat is csak megkutyulnám :) Egyelőre legalább jó tudni, hogy léteznek nagyobb különbségek, és igyekszem konzisztensen egy dialektusból származó anyagokat használni.