Kínai - 2.: Kezdés - második rész
2011.07.20. 22:08
Kezdjük a személyes névmásokkal!
我/我 - wŏ, én
你/你 - nĭ, te
他/他 - tā, ő (fiú)
她/她 - tā, ő (lány)
它/它 - tā, ő (tárgy), bár ha azt írom, hogy az angol 'it', az úgy sokkal szebb.
Ezekhez ha hozzáadom a 们/們-t (men), az lesz a többes szám. Tehát:
我们/我們 - mi, 你们/你們 - ti, stb.
És most valami más!
你好。
你好。
Nĭ haŏ.
Jó napot, vagyis "Te jó!". Az előző leckében már volt: ez a köszönés. Azonban ha ebből kérdést csinálsz, az a 'hogy vagy?'.
你好吗？
你好嗎？
Nĭ haŏ ma?
Erre lehetséges válasz:
我很好，谢谢。
我很好，謝謝。
Wŏ hĕn hăo, xièxie.
A 我/我 lenne ugyebár az 'én' személyes névmás. A 好/好-ról már tudjuk, hogy 'jó'-t jelent. Szó szerinti fordításban a 很好/很好: 'nagyon jó', azaz itt 'nagyon jól'. Így szoktak általában válaszolni a kínaiak.
A 谢谢/謝謝 pedig nem más, mint a 'köszönöm'. Ugyanaz a két írásjegy, de emlékezzünk az előző leckében vett hangsúlyszabályra - a másodiknak a hangsúlya megváltozik!
Egy másik lehetséges válasz:
马马虎虎。
馬馬虎虎。
Mă mă hū hū.
Azt jelenti: is-is, úgy-ahogy, az angol so-so. Szó szerint ló-tigris. :)
De egy biztos: ha megkérdezted, ők vissza fognak kérdezni. Tehát kérdés lesz, mégsem a 吗/嗎 lesz a végén. Az a kérdésekre vonatkozik, itt viszont visszakérdezésről van szó.
王先生，你好吗？
王先生，你好嗎？
Wáng xiān sheng, nĭ haŏ ma?
我很好，李女士，你呢？
我很好，李女士，你呢？
Wŏ hĕn haŏ, lĭ nǚshì , nĭ ne?
A visszakérdezés ugyebár a 你呢/你呢 volt. De még kiegészítettem a nevükkel - sűrűn szokták ilyenkor egymást a nevükön szólítani. A kérdező neve 王/王, a válaszolóé pedig 李/李. Az utána következő két írásjegy: a 先生/先生-t férfiakra használják, a 女士/女士-t pedig hölgyekre.
Mivel 李女士/李女士 visszakérdezett, illene 王先生/王先生-nek válaszolnia is:
我也很好。
我也很好。
Wŏ yĕ hĕn haŏ.
Hopp, még egy újabb írásjegy, a 也/也. Annyit tesz hozzá a mondathoz: 'én is jól vagyok'. Mindig a személyes névmás után kell kitenni.
Más:
你去哪里？
你去哪里？
Nĭ qù nă li?
我去学校。
我去學校。
Wŏ qù xué xiào.
A 去/去 azt jelenti, hogy 'megy', a 哪里/哪里 pedig egy kérdő szó: 'hova?', 'hol?'. Ha rendes normális kérdőszóval végződik a mondat, akkor le lehet hagyni a 吗/嗎-t és egyebeket. A mondat jelentése tehát: 'Hova mész?'.
A válasz: 'Iskolába.'. A 学校/學校 tehát iskolát jelent.
Tovább:
我今天很累。
我今天很累。
Wŏ jīn tiān hĕn lèi.
真的吗？为什么？
真的嗎？為什麽？
Zhēng de ma? Wèi shén me?
因为我很忙。
因為我很忙。
Yīn wèi wŏ hĕn máng.
Az első szövegben a 今天/今天 azt jelenti, hogy 'ma'. Az után a 累/累 jelentése pedig 'fáradt'. A mondat jelentése tehát: 'Nagyon fáradt vagyok.'
Két kifejezés: 真的吗/真的嗎 - azt jelenti, hogy 'Tényleg?', a 为什么/為什麽 pedig azt, hogy 'Miért?'.
A válasz is egy több írásjegyes szóból áll: 因为/因為, azaz 'Mert'. Utolsó írásjegy, azaz 忙/忙 jelentése pedig 'elfoglalt'. A mondat tehát: 'Mert nagyon elfoglalt vagyok.'
Ennyi mára, szólista nemsokára.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.