Kínai - 3.: összefoglalás, képesség
2011.08.26. 17:20
Összefoglalás
A legfőbb tudnivalókat összefoglalom:
A mondat végi 吗/嗎 kérdést csinál a mondatból. Ha vissza szeretnénk kérdezni, akkor viszont a 呢/呢 szót kell használni.
你好吗?
你好嗎?
Nĭ hăo ma?
我很好,你呢?
我很好,你呢?
Wŏ hĕn hăo, nĭ ne?
我也很好。
我也很好。
Wŏ yĕ hĕn hăo.
A 也/也 azt jelenti, hogy ’is’, a személyes névmás után kell kitenni.
Eldöntendő kérdést úgy lehet feltenni, hogy először kijelented, majd tagadod a kérdés lényegét.
你忙不忙?
你忙不忙?
Nĭ máng bù máng?
Emlékeztetnem kell magamat többször is, hogy a Pinyin, azaz az átírás csak és kizárólag a tanulás megkönnyítése végett létezik – a tanuláson kívül kerülni kell a használatát!
Új anyag
Kezdeném egy egyszerű kérdéssel:
你昨天去哪里?
你昨天去哪裡?
Nĭ zuó tiān qù nă li?
Egyetlen ismeretlen szavunk van, a 昨天/昨天– tegnapot jelent. Tehát a mondat jelentése: ’Hova mentél tegnap?’ A múlt időt tehát csak úgy fejezik ki, hogy beleteszik a ’tegnap’ időhatározót.
A válasz:
我昨天去学校。
我昨天去學校。
Wŏ zuó tiān qù xué xiào.
Itt minden szó ismert: ’Iskolába mentem.’
Most egy kicsit megcsavarom a dolgokat:
你昨天开心吗?
你昨天開心嗎?
Nĭ zuó tiān kāi xīn ma?
Most megkérdeztem tőle, hogy ’Jól érezted magad tegnap?’ Nem betegségre utal, hanem lelki állapotra. Lehet úgy is fordítani, hogy ’Boldog voltál tegnap?’, és társai.
A válasz:
不,我昨天很难过。
不,我昨天很難過。
Bù, wŏ zuó tiān hĕn nán guò.
Az kiderül az elejéből, hogy nem, nem volt jól az emberünk tegnap. De miért? A 难过/難過 azt jelenti, hogy ’feltúlt’. Tehát tegnap nagyon feldúlt volt.
Ilyenkor illik megkérdezni:
真的吗?为什么?
真的嗎?為什麼?
Zhēn de ma? Weì shén me?
Ezek a már ismert ’Tényleg? Miért?’
A csavar most lesz benne:
对不起我不能说。
對不起我不能說
Duì bù qĭ wŏ bù néng shuō.
A 对不起/對不起 egy kifejezés, mely azt jelenti: ’bocsánat’. A mondat hátra levő része ezt jelenti: ’nem mondhatom el’. Egyetlen jel nem ismert, mégpedig a 能/能. Esetünkben tehát a 不能/不能 jelenti azt, hogy ’nem tehetem meg’, ’nem szabad’. Nem tagadva nyilván az ellenkezőjét jelenti.
Azonban nem azt jelenti, hogy ’nem vagyok rá képes’, arra másik szavuk van, mégpedig a会/會/huì.
你会说普通话吗?
你會說普通話嗎?
Nĭ huì shuō pŭ tōng huà ma?
Álljunk meg egy pillanatra. A 普通/普通 szó szerint azt jelenti, hogy ’standard’, ’normál’ (nincs negatív jelentése). A 普通话/普通話 szó szerint ’standard beszéd’, azonban ez jelenti azt magyarul, hogy mandarin. Ez tehát a mandarin nyelv. A kérdés tehát így hangzik: ’Tudsz beszélni mandarinul?’
Erre érkezik a válasz:
我会一点。
我會一點。
Wŏ huì yì diăn.
A 一点/一點 azt jelenti, hogy ’egy kicsit’. Létezik egy olyan verzió is, hogy 一点点/一點點, ez is azt jelenti, hogy ’egy kicsit’ csak még kevesebbet.
Összefoglalva és továbbgondolva egy kicsit az elhangzottakat:
Beszélni valamilyen nyelven: 说___/說___. Például angolul beszélni: 说英语/說英語. A 语/語/yŭ írásjegy azt jelenti, hogy ’nyelv’ vagy ’dialektus’.
Fontos, hogy a 会/會 csak így, a 说___/說___ formában használható, közvetlenül a nyelvre nem, mert arra más szavuk van. A következőkben a különbséget is könnyen meg lehet érteni:
普通话你听的懂吗?
普通話你聽的懂嗎?
Pŭ tōn huà nĭ tīng de dŏng ma?
Így hangzik tehát az ’értesz-e mandarinul’ mondat. Az új kifejezés:听的懂/聽的懂.
Válaszoljunk:
我听的懂一点。
我聽的懂一點。
Wŏ tīng de dŏng yì diăn.
Ez egyértelmű.
És most lehet majd könnyebben megérteni:
你会说吗?
你會說嗎?
Nĭ huì shuō ma?
’…(és) beszéled (is)?’, ’Tudsz beszélni?’
A válasz:
我不会说。
我不會說。
Wŏ bù huì shuō.
’Nem, nem beszélem.’ A 会/會 amúgy a nyelven kívül mindenre használható:
你会唱歌吗?
你會唱歌嗎?
Nĭ huì chàng gē ma?
’Tudsz énekelni?’ Az ’énekel’ szó tehát a 唱歌/唱歌.
Végül erre a válasz, még egy új dologgal:
我会唱歌,但是我不跳舞。
我會唱歌,但是我不跳舞。
Wŏ huì chàng gē, dàn shì wŏ bù tiào wŭ.
A 跳舞/跳舞 szó szimplán azt jelenti, hogy ’táncol’. A 但是/但是 szónak már fontosabb jelentése van: azt jelenti, hogy ’de’. Tehát a mondat annyit tesz, hogy ’Tudok énekelni, de táncolni nem.’
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.