Lenni (vagy...)
Elő kell ásni az első leckén tanultakat a kérdő mondatról - a magánhangzótól függött, hogy mi, mı, mu vagy mü. Törökül a 'van' szó tulajdonképpen egy - meglehetősen hasonlóan viselkedő - végződés.

E/1: -im, -üm, -ım, -um
E/2: -sin, -sün, -sın, -sun
E/3: ----(semmi)-----
T/1: -iz, -üz, -ız, -uz
T/2: -siniz, -sünüz, -sınız, -sunuz
T/3: (-ler), (-ler), (-lar), (-lar)

A táblázatból több minden kiderül (a szavak jelentése egyelőre nem lényeges):

Van. Nincs.
A van szó törökül: var
A nincs szó törökül: yok

Problem var. - Baj van.
Çay var mı? - Van tea?
Ekmek yok mu? - Nincs kenyér?*
Problem yok! - Nincs baj!

Szükség van egy újabb nem-nyelvanulós posztra is, ugyanis a jelenlegi állapotot sajnos nem tudom fenntartani:

Sajnos a norvég nyelvtől határozatlan időre búcsút kell mondanom - tehát a nyelvcsereberélés folytatódik. A következő hetet 4 nyelvvel folytatom - legalább egy kicsit beérem magamat - és utána döntök az ötödik nyelv felől. Jelenlegi lehetőségek: 

• Kantoni kínai
• Orosz
• Perzsa

Ami a finnt illeti, remélem minél hamarabb vissza tudom hozni a blogra. Abban az esetben hatodik nyelv nem lesz - éppen akkor amelyik a legkevésbé tetszik, azt leváltom. De ez még a jövő zenéje...

Ezen felül az első számú feladatom most, hogy a hétre kiírt mennyiséget megtanuljam, és ne csússzak át a következő hétre. Minden átcsúszást számolok, és sosem 'felejtek el' egy alkalmat sem. 

A mostani párbeszéd az ünnepekről fog szólni sok-sok új dologgal.

今天是国庆节吗？
今天是國慶節嗎？
Jīn tiān shì guó qìng jié ma?

Most egy telefonbeszélgetés lesz az alanyunk.

喂？陈太太在不在？
餵？陳太太在不在？
Wéi? Chén tài tai zài bú zài?

A 喂/餵 a kínai 'halló?', mikor beleszólnak a telefonba. A 太太 feleséget jelent, de megszólításnál szimplán férjezett asszonyt. Tehát Halló? Chen „asszony" ott van (vagy nincs)? Ne feledjük: az eldöntendő kérdést így kell használni! (在不在)
A válasz:

A mostani leckét leginkább egy összefoglalás lesz, sok szöveggel.
Kezdődjön is.

李女士是英国人。
李女士是英國人。
Lǐ nǚshì jiě shì yīng guó rén.

Li kisasszony angol.

她会说普通话。
她會說普通話。
Tā huì shuō pǔ tōng huà.

A 会/會 képességet fejez ki, a 说/說 pedig a 'beszélni' igen. Ő beszél mandarinul.

Emlékeztetnem kell magamat: a tónusok nagyon fontosak, muszáj figyelni rájuk!
Ezentúl ha a magyarázatban egyszerűsített és tradicionális írásban is ugyanúgy kell írni egy karaktert, akkor nem írom ki kétszer.
A mai lecke az étel körül forog. Egy étteremben vagyunk. Kezdődjön is a szokásos párbeszéd:

先生，你想吃什么？
先生，你想吃什麼？
Xiān sheng, nǐ chī shén me?

Minden ismerős, a 吃-t leszámítva. (先生: úr, itt 'uram', 想: szeretni, akarni, óhajtani, 什么/什麼: mit?) A吃jelentése pedig: eszik. A mondat tehát: Uram, mit szeretne enni? Vagy ebben az esetben magyarosan: Mit hozhatok, uram?

A 요 továbbgondolása
아저씨, 소주 있어요?

A 아저씨 egy megszólítás a magunknál idősebb férfiaknak, a 소주 pedig egy koreai bor.
Azt már tudjuk, hogy udvarias volt a mondat, a 요 miatt. De mi a többi?

 Folytassuk az igék boncolgatását! A 'beszél' ige minden személyben és számban:

 Betűk, hangok

A török hangokat egy magyarnak többé-kevésbé könnyű kimondania.

·         Aa – magyar Á

·         Bb – magyar B

·         Cc – magyar Dzs

·         Ç ç – magyar Cs

·         Dd – magyar D

·         Ee – magyar E

·         Ff – magyar F

·         Gg – magyar G

 A szituáció egy boltban játszódik.

Az eladó kérdezi:

你好，你想买什么？

你好，你想買什麼？

Nĭ hăo, nĭ xĭang măi shén me?

Az ismeretlen szavak: 想/想: akarni, 买/買: venni, a 什么？/什麼？pedig a Mi? kérdőszó. Ezekből összerakva a mondat: Jó napot, mit szeretne venni? Mivel a kínai nyelvben nincsen ragozás, így tárgyas ragozás sincs – a ’mi?’ tehát ebben az esetben azt fogja jelenteni, hogy ’mit?’.

A vevő válaszol:

Írás

A szerb nyelvben a cirill, és a latin ábécét is használják. A szerb leckék elején még mind a kettővel fogok írni egyszerre, később viszont hol az egyikkel, hol a másikkal.

Érdekesség, hogy mára már a latin ábécét sokkal inkább használják, mint a cirillt – de a cirill is a nyelvhez tartozik, ezért én meg fogom tanulni.

Hangok

Néhány szerb hang nehézséget okozhat egy magyarnak, ezért külön-külön leírom mindegyiket.

A/Аа – magyar Á

B/Бб – magyar B

C/Цц – magyar C

Č/Чч – magyar Cs

Ć/Ћћ – magyar Cs és Ty között álló hang

D/Дд – magyar D

Az egész szöveg egyetlen emberről, 李先生-ről fog szólni.

李先生不是美国人。

李先生不是美國人。

Lĭ xiān shēng bù shì mĕi guó rén.

Ez nem okozhat gondot. Mr. Li nem Amerikai.

他是英国人。

他是英國人。

Tā shì yīng guó rén.

Ő angol.

Több nem-nyelvvel foglalkozó bejegyzés biztosan nem lesz a közeljövőben. 

A mostaninak az oka: sok rajtam kívül álló ok miatt nem tudtam rendszeresen frissíteni a blogot. Emiatt, és még egy-két nem részletezett ok miatt az órarendtől hosszú időre búcsút veszek. Egy egész hétre szabom meg, hogy mely nyelvekkel egy héten mennyit fogok foglalkozni - ezt oldalt, az órarend mellett fogom mindig kiírni.

A nyelvlistát még egyszer, utoljára megvariálom. A mostani, végleges állás:

• kínai (mandarin)
• norvég
• koreai
• török
• szerb

A finnt még mindig ideiglenesen vettem csak le a listáról, a többit véglegesen. 

Összefoglalás

A legfőbb tudnivalókat összefoglalom:

A mondat végi 吗/嗎 kérdést csinál a mondatból. Ha vissza szeretnénk kérdezni, akkor viszont a 呢/呢 szót kell használni.

你好吗？

你好嗎？

Nĭ hăo ma?

我很好，你呢？

我很好，你呢？

Wŏ hĕn hăo, nĭ ne?

我也很好。

我也很好。

Wŏ yĕ hĕn hăo.

A 也/也 azt jelenti, hogy ’is’, a személyes névmás után kell kitenni.

我/我/wŏ - én

你/你/nĭ - te

他/他/tā – ő (ffi)

她/她/tā  - ő (nő)

它/它/tā – ő (semleges)

他们/他們/tā men - ők

是的/是的/shì de - igen

很好/很好/hĕn hăo – (nagyon) jól

谢谢/謝謝/ xiè xie - köszönöm

Sajnos túl sok minden történik a magánéletemben ahhoz, hogy a jövő hetet be tudjam osztani. A legtöbb változásnak pozitív kimenetele lesz a blogra nézve: ismét visszaállok az öt (de legalább négy) nyelvre. Jövő héten is érkezik post, de rendszertelenül. 

És ismét megvariálom a dolgokat:

• a finn nyelvtől egy pár hétig búcsút kell vennem
• az olasz nyelvtől már hosszabb távra köszönök el, és helyébe már nem a beharangozott spanyol kerül, hanem egy új versenyző, a svéd nyelv. A svéd és a norvég között nincs olyan nagy különbség, de egyelőre marad mind a kettő.
• fel kell állítanom egy sorrendet: a jelenlegi öt nyelv közül (norvég, svéd, kínai, koreai, finn) két nyelv lesz az, amiről kicsit több anyag lesz egyelőre, mint a másik háromról, ez pedig a finn és a kínai. 

Kezdjük a személyes névmásokkal!
我/我 - wŏ, én
你/你 - nĭ, te
他/他 - tā, ő (fiú)
她/她 - tā, ő (lány)
它/它 - tā, ő (tárgy), bár ha azt írom, hogy az angol 'it', az úgy sokkal szebb.

Ezekhez ha hozzáadom a 们/們-t (men), az lesz a többes szám. Tehát:
我们/我們 - mi, 你们/你們 - ti, stb.

0 - nolla
1 - yksi
2 - kaksi
3 - kolme
4 - neljä
5 - viisi
6 - kuusi
7 - seitsemän
8 - kahdeksan
9 - yhdeksän
10 - kymmenen

És elérkezett a folytatás ideje is. Hétfőre tervezem, de kezdhetem előbb is, és később is - nem lesz ezreknek álmatlan éjszakái emiatt. Azonban ha már kiírtam a blogra a programot, attól nem fogok eltérni egy betűvel sem.

Egyelőre lesznek azonban változások, sajnos negatív irányban. Eddig hobbi szinten tanultam a nyelveket, most ez egy kicsit változott. A részletekbe nem mennék bele. A változás: egyelőre sokkal kevesebb nyelvet veszek be a buliba, mint terveztem. Öt nyelv helyett egyelőre mindössze a finn nyelvet fogom erőltetni. Szépen-lassan aztán beleveszem a programba a maradék négy nyelvet is, némi változással - az olasz nyelvet tervezem lecserélni spanyolra. 

Japánt is tanulok, de az már bőven a középfokú nyelvvizsga környékén jár. Ha igény van rá, visszamenőleg, tanító jelleggel írhatok posztokat. Az azonban már nem az én 'online nyelvtanulási naplóm' lenne (a 'közepétől' meg nem akarom elkezdeni), ezért csak akkor, ha van rá igény.

Akár érkezik észrevétel, akár nem, hétfő környékén folytatás. Történjen akármi: amit eltervezek a beosztásba, az lesz a szentírás. Ezért fogok egyelőre finoman bánni vele.  Finnből a nyár végére középfokú nyelvvizsgát ígértem magamnak - a többi nyelvvel egyelőre nem vagyok ilyen bátor, de egy idő után mindegyikkel el jutok a középfokú szintjére (legalább).

Sajnos bekövetkezett az, amitől tartottam: a teendőim miatt egy nap nem tudtam a blogra figyelni. Mivel egyetlen nap kimaradást sem szeretnék a jövőben ahhoz képest, amit megígérek, kicsit előrébb hoztam a lentebb részletezett szünetet. Vagy megbízhatóan fogom ezt csinálni, vagy sehogy.

Júliusban, kissé átgondolva, kisebb-nagyobb módosításokkal folytatom, addig is mindenkinek kellemes nyelvtanulást kívánok.

A kínai nyelvnek nagyon sok nyelvjárása van. Itt a Mandarin nyelvről fogok írni. Mandarin "nyelvről", hiszen az egyes nyelvjárások között akkora a különbség, hogy nem értik meg egymást az emberek. Az írás (a Kantoni nyelv kivételével) ugyanaz az összes nyelvjárásban.

Az írásról
Két féle írás létezik, az egyszerűsített, amit Kínában és Szingapúrban használnak, valamint a hagyományos, melyet minden más kínai nyelvterületen. Itt mindig egymás után mind a kettőt leírom.

Egy kínai írásjegy fogalmat, szót jelöl, nem pedig hangot - ha ránézünk egy írásjelre, és még azt is tudjuk, hogy mit jelent, nem biztos, hogy fel fogjuk tudni olvasni. 

Kifejezések
A fontos kifejezéseket sosem a szólistába fogom írni (ami a koreaiból pár nap múlva lesz), hanem a lecke elejére. Lássuk!

안녕하세요? - Koreai köszöntés. Hivatalos, udvarias.
안녕하십니까? - Köszöntés. Hivatalos, udvarias.
안녕? - Szia! Nem hivatalos, nem udvarias.

A jövőhéten egy teljes hetet megcsinálok, utána egy hosszabb szünet következik - részben az elfoglaltságom miatt, részben azért, mert külföldön leszek. Hogy számszerű adatot mondjak: a blog május 20-ától, péntektől szünetel, a tapasztalatokat átgondolom (egy-két visszajelzés is jól jönne), és igyekszem egy kicsit átgondoltabban folytatni. 

A tervezett újraindulás: július 11. Soká van, de nálam most egy nagyon elfoglalt időszak következik - és úgy érzem, hogy van még mit javítanom a leckék minőségén. Ehhez nem jönne rosszul, ha adnátok tippeket, hogy mivel lehet jobb a blog. Az újraindulás után egészen biztos, hogy minimum nyár végéig rendszeresen, naponta lesz új lecke.

Addig is a jövőheti beosztás: hétfőn koreai, kedden kínai mandarin, szerdán olasz, csütörtökön finn, pénteken pedig norvég.

Írásrendszer
Az ázsiai nyelvek egyik jellegzetessége a 'furcsa' írás, azaz krixkrax mindenütt. Ilyennek tűnhet elsőre a koreai írás is, azonban mindezt csak a nagyon halvány hasonlósága miatt van a kínai írással, mivelhogy a karakterek kínai jelekből alakultak (azaz alakították) ki.

Minden egyes koreai "betű" hangot jelöl ellenben a kínai írásjegyekkel, amik fogalmat jelölnek, és éppen ezért van belőlük több ezer (igazából több, mint százezer). Ellenben a koreai írás kevés jelből áll, mint bármelyik hangot jelölő ábécé (latin, cirill, stb.). Az írás maga pedig a világ leglogikusabb írása: a jelek alakja (a mássalhangzók esetén) a hangképző szerveink alakját veszik fel, miközben képezzük a hangot. Tehát: az írás egyáltalán nem nehéz, nagyon könnyen meg lehet tanulni - ellenben a kiejtésre már sokkal jobban oda kell figyelni.
Az írásrendszer neve: Hangul.