Kiegészítő lecke az előzőekhez, és egy szólista. ～ませんかMeghívást kell így képezni, azaz tagadó kérdést kell feltenni. Ilyet magyarul is szokás... de nézzünk példát: 昼ご飯を食べませんか。Mit szólsz ahhoz, hogy együtt ebédeljünk? A 昼ご飯・ひるごはん az ebéd, azonban az 'együtt' szó nincs benne japánul, de nem is kell,…

Nézzünk egy-két német üdvözlést! Guten Morgen - Jó reggeltGuten Tag - Jó napotGuten Abend - Jó estétGute Nacht - Jó éjszakát Van még egy, a 'Grüß Gott' a Guten Tag helyett, ezt azonban inkább csak Ausztriában és Németország déli részén szokták mondani, és ott is az a tendencia, hogy udvarias…

A személyes névmások az ázsiai nyelvek esetében jó eséllyel nem úgy működik, mint az európai nyelveknél, és ez a vietnámi esetében sem kivétel.

A nyelvtani rész előtt jöjjön egy-két kifejezés: jó reggelt - goedemorgen (udvarias / semleges)jó napot - goedemiddag (udvarias / semleges)jó estét - goedeavond (udvarias / semleges)helló - hallo (közvetlen)szia - hoi, hai, hi (közvetlen)

Az egyszerű mondatok, például amiben là szerepel, hasonlítanak az angolhoz: alany-állítmány-tárgy, azaz SVO. Nézzük: Tôi học toếng Việt. - (Én) vietnámiul tanulok. (học - tanul) Vagy inkább nézzük az angolt: I learn Vietnamese. Vagy épp... Tôi không học tiếng Việt.

A személyes névmásokE/1: ichE/2: duE/3: er / sie / esT/1: wirT/2: ihrT/3: sie Létezik a nagybetűvel írott Sie is, ami úgy viselkedik, mint a kisbetűvel írott társa, de azt jelenti: Ön / Önök. Először is, az E/3-nál az 'er' férfire, a 'sie' nőre', az 'es' pedig (semleges nemű) tárgyakra vonatkozik.…

Nézzük a személyes névmásokat! E/1: ikE/2: je / jij / uE/3 férfi: hijE/3 nő: ze / zijE/3 semleges: hetT/1: we / wijT/2: jullie / uT/3: ze / zij

A kínai nyelvet könnyebbnek érzem párbeszédek által magyarázni a nyelv sajátossága miatt. A mandarin leckéim alatt is ugyanez történik, és úgy néz ki, a kantoni sem lesz kivétel.…

Partikulából eddig ismerjük a téma jelölő は-t, és a も-t, ami a japán 'is'. De van még! A でEz a partikula azt mutatja meg, hogy hol történik az ige által elmesélt cselekvés vagy történés. Nézzük: 図書館で本を読みます。A könyvtárban könyvet olvasok. A 図書館・としょかん a könyvtár, ahol a cselekvés történik. A 本・ほん…

Az előző lecke végén is említettem, hogy semmiféle latin betűs átírást nem fogok használni - ahhoz, hogy ez a lecke menjen, meg kell tanulni a perzsa ábécét. Ha új szóval találkozunk, akkor az ki lesz mellékjelezve, hogy el lehessen olvasni, és ez így lesz szószedetekben és kifejezésgyűjteményekben…

A német hangok és az írásMagánhangzókA német magánhangzó lehet rövid vagy hosszú, ezt azonban nem jelölik írásban. Majdnem mindig rövid, ha kettő, vagy több mássalhangzó jön utána, és majdnem mindig hosszú, ha egy, vagy ha a 'h' és egy másik mássalhangzó áll utána. Ez utóbbi alól kivétel majdnem az…

A holland nyelvtan nem különösebbül nehéz, pláne akkor nem, ha már beszélünk valami hasonló nyelven, mint a német, a norvég/svéd/dán, vagy éppen az angol. A holland kiejtés viszont elég nehéz és összezavaró, így az első leckében csak azzal fogok foglalkozni.

A vietnami nyelvet a kínaihoz tudnám hasonlítani, pedig nem egy nyelvcsaládba tartoznak: nem ragoznak, a hangsúlyoknak jelentésmegkülönböztető szerepük van, viszont latin betűkkel írják. Ha már megemlítettem, kezdjük is ezzel: a vietnami tonális nyelv, minden egyes szónak (szótagnak) meg van a maga…

A nyelvrőlAmikor azt mondjuk, hogy 'kínai nyelv', akkor nem egy egységes nyelvről beszélünk, hanem egymástól rendkívül különböző dialektusokról. A mandarin már szerepel az oldalon, amely a legtöbb ember által beszélt kínai dialektus. A kantonit Kanton tartományban, Makaóban és Hongkongban beszélik.…

A perzsa nyelv egy indoeurópai nyelv, ezért aki tud bármely indoeurópai nyelven (az angol is beleszámít!), annak lesz egy-két elem ismerős a nyelvből. Azonban történelmi és kulturális okokból az arab is nagy hatással volt a nyelvre: sok jövevényszó került be onnan, valamint az arab írásrendszer egy…

Jelen- (és jövő)időA japán nyelvben mondjuk úgy, hogy két idő van: a jelen és a múlt. (A helyzet azért nem ennyire egyszerű, de erről később.) Ebben a leckében a jelenidővel foglalkozok. Jövő idő pedig nincs. Vagyis...

Update: a leckék két hetet csúsznak. Lentebb már a frissített dátumok láthatók. Bizonyos okokból ismét leállt kicsit a blog, és ez a jövőben is így lesz - a blogot a saját (nagyon kevés!) szabadidőmben csinálom. Azonban itt az idő, hogy bejelentsem: készülnek az új leckék, az 19-ei héten kezdődik…

Egy japán ige mindig, kivétel nélkül vagy U-ra, vagy RU-ra végződik. Nézzünk két ilyet: 食べる・たべる・eszik - értelemszerűen ő lesz a RU ige, és az 行く・いく・megy. Ez a kétféle ige kétféleképp ragozódik. Nézzük a 食べる-t ragozva: 食べます - lekerült a る a végéről, lett helyette egy ます (amit többnyire nem…

Bevallom, a finn leckéimmel másoknak lehet, hogy egy kicsit nehéz lépést tartani. Mint azt már írtam is, utólag lehet, hogy nem így indultam volna el. Pro, mert már ismerjük az összes főbb esetet (és azok főbb használatait), továbbá akkor sem lepődünk meg, ha azt mondom, hogy fokváltás vagy…

Elérkeztünk az utolsó szerb nyelvtani esethez, a datív esethez. Nézzük először a végződéseket... ...amikben igazából semmi újdonság nincs, mert ugyanazok, mint a lokatívusz…

Kisebb kiegészítő nyelvtan lesz ebben a leckében. Alcsoportok (nemek)A legelső leckében óvatosan fogalmaztam, amikor arról írtam, hogy melyik nemnek milyen végződései vannak. Ez már a 12. lecke, és látszik, hogy azért többnyire megbízhatóan ki is lehet indulni az akkor…

Update: előre nem látott események miatt a blog február 25-én folytatódik. Update 2: a rendkívül kevés szabadidőm miatt néhány lecke késik, de nem maradnak el! A blog újjáéledése sikeres volt, további leckék a február 18-án kezdődő héten várhatók. 1-es hét lesz ismét (a rendszerről itt írtam).  

Az "apróságok" cím már foglalt volt, de mivel az eddigi leckéim nem éppen lineárisan haladtak, több, rövidebb kiegészítés is jut mára, néhány új dologgal együtt. A tárgyEz is egy partikula lesz, a 을 és a 를, az eddigi logika alapján. Ahogy az előző leckében az 의-t, ezt sem szeretik kitenni…

KérdésLehet a szokásos da li formát használni, amit a lenni rövid alakja követ, vagy a hosszú formát + li. Nézzük: Da li ste dobro putovali? - Jól utaztál?Jeste li dobili moje pismo? - Megkaptad a levelemet? TagadásCsak a lenni-vel kell foglalkozni: Nisam dobio vaše pismo. - Nem…